Hétfőn vezető helyen, két cikkben is tárgyalta a Guardian a magyarországi közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákat. Az újságírók több EP-képviselőt, illetve a közpénzek átláthatóságáért küzdő aktivistát is megszólaltattak, akik arról beszéltek, hogy Orbán Viktor barátai pénztárgépként használják az Európai Uniót.
Ingeborg Grässle német EP-képviselő és egyben az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak olyan specifikus problémái vannak, amelyeket meg kell oldani. Grässle volt az, akinek 2017. szeptemberben a CONT egyik ülésén Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felrótta, hogy az Európai Unió csak azért vizsgálja az uniós pénzekkel is megtámogatott felcsúti kisvasutat, mert azt a miniszterelnök falujában építették fel. Grässle a Guardiannek hozzátette:
Azt látjuk, hogy az egyes tagállamokban oligarchákból lesznek politikusok és a cégeik egyszerre profitálnak az EU-ból és a saját állami költségvetésükből.
A Guardian kitér a Tiborcz István egykori cégével, az Eliosszal kapcsolatos OLAF-jelentésre is, amelyet a 24.hu-n már több cikkben is ismertettünk. A lap megjegyzi, hogy az Elios annak ellenére nyerte meg Hódmezővásárhelyen a közvilágítás felújítására kiírt, közel 1 milliárd forintos közbeszerzést, hogy előtte nem volt semmilyen tapasztalata ezen a téren. Később ezt a projektet használták referenciaként és szereltek fel LED-lámpákat többtucatnyi településen. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF később vizsgálatot indított és számos szabálytalanságot állapított meg. A jelentés egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált közbeszerzések esetében a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja is felmerülhet.
A 4-es metróval kapcsolatos szabálytalanságok miatt egy 2016-ban készült OLAF-jelentés a 452 milliárd forintos, 181 milliárd forint uniós támogatásból létrejött beruházás során 167 milliárd forint felhasználását találta szabálytalannak és gyanúsnak, ebből maximum 59 milliárdot kérhetne vissza. A magyar kormány egyelőre vitatkozik, hogy szerintük mennyit jogosultak visszafizetni.
Nyilatkozott a Guardiannek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is, aki elmondta, hogy a kormányközeli oligarchák gyors meggazdagodásában kulcsszerepe van az uniós támogatásoknak, ezért azt várnák, hogy az Európai Unió jobban odafigyel a demokratikus fékekre és egyensúlyokra. Frank Engel, luxemburgi EP-képviselő egyenesen azt javasolja, hogy ha Magyarország továbbra is igényt tart az uniós támogatásokra, akkor csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, amelynek létrehozását hazánk nem támogatta.
A lap megkereste a magyar kormányt is, akik elutasították azt a vádat, hogy összeférhetetlenség merülne fel a közbeszerzések esetében, és azt is hozzátették, hogy a magyar szabályok még szigorúbbak is, mint a vonatkozó uniós direktívák. Azt is megjegyezték, hogy az OLAF már a korábbi szocialista kormány alatt is nyomozott közvilágítási tenderekben, és ahogy akkor is, a magyar kormány most is támogatja az uniós vizsgálatot.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Kisbenedek Attila
