Tényleg nagyon jó ötlet volt, hogy a szexuális zaklatással kapcsolatos botrányok alatt még megpróbálják lenyomni a torkunkon A szürke ötven árnyalatának (A szabadság ötven árnyalata) befejező részét a Valentin-napra hivatkozva. Négy éve ez van (2015-től egy év kihagyással), jön a február, és kapjuk A szürke ötven következő adagját. De jó, hogy E.L. James nem írt több könyvet, még a végén a milliódolláros (az első 571, a második 381 millió dollárt hozott) bevétel egy újabb filmre csábította volna a stábot. Üzletileg egy nagyon sikeres vállalkozásról van szó, viszont talán még soha nem készült ennyire káros valami, és még soha nem mutattak be ilyen rosszkor egy ál-BDSM fantáziát. A szabadság ötven árnyalata se nem szexi, se nem izgalmas, és bután szembeköpi a #metoo-t úgy, hogy észre se veszi.
Emlékszem még mekkora őrület volt a könyvsorozat és az első rész körül, az összes glammodell Zimány Lindától Dukai Regináig vakon követte a trendet, maszkot vagy Mrs. Grey-es pólót húztak, és most ugyanúgy eljöttek a premierre. Pedig ha igazán divatosak lennének, pont a film ellen kampányolnának: legalábbis 2015 óta feje tetejére állt a világ és Hollywood, és már nem lehet felelőtlenül ilyen ideálokat a nézők elé tenni.
Klasszik Weinstein
Kezdhetném úgy a mondatot, hogy mi a sztori, de itt az nem nagyon van. A filmek egy tapasztalatlan, de kamuemancipált nő és egy önző, nárcisztikus perverz szerelmét követi végig. Christian Greyben (Jamie Dornan) még annyi a pláne, hogy piszok gazdag, és a vagyonát előszeretettel használja egy-egy érzelmi zsarolásnál. Grey beleszeretett Anastasia Steele (Dakota Johnson) ártatlanságába, a lány meg kénytelen volt elfogadni vagy eltűrni a pasija szokásait: Grey azt szereti, ha fáj, Steele pedig szerelme miatt megy bele a játékba.
A csütörötökön bemutatott rész lezárja kettejük történetét, de nehéz eldönteni, hogy egy Zs-kategóriás akciót nézünk vagy egy romantikusnak szánt szadomazót. Grey és Steele összeházasodnak, de hamar véget érnek a mézeshetek, ugyanis egy titkos ismerős a pár életére törne. Ennyi, közben néha szexelnek a piros szobában, de az egész inkább kellemetlen, mint érzéki. Nincs mentsége a rendezőnek, James Foleynak, hogy a második Szürke ötven után ezt is elvállalta, és a nevét adta a film üzenetéhez.
Christian Grey szentül hiszi, hogy egy kapcsolat kizárólag a szexről szól, és a tulajdonának tekinti a partnerét. Terrorizálja a munkában és otthon, Anastasia Steele-nél pedig bekapcsol a Stockholm-szindróma, és azt teszi, amit a ház ura mond, ha pedig nem, fél a következményektől. Néhol persze megpróbálják elhitetni velünk, hogy Steele éppen, hogy egy független, erős és határozott nő, de ha az lenne, már rég kiröhögte volna Greyt, aki minden vitát megpróbál a bankszámlájával elsimítani, és csak az ő szabályai szerint működhet egy házasság. Kihasználja a hatalmát, és irányítja a nőt. Ismerős? Harvey Weinstein akár egy Grey pocakos verziójaként is megállná a helyét. Karrierek törtek derékba Hollywoodban, vagy például nálunk, A szabadság ötven árnyalata meg vígan rak elénk egy ennyire buta filmet– itt egy kisebb spoiler következik –, ahol a nő konkrétan bocsánatot kér, amikor véletlenül teherbe esik. Egy pillanatra komolyan azt hittem, hogy egy vetélés vagy abortusz lesz a happy end. Persze ennyire James Foleyék sem hülyék, de ettől még ciki húzás egy ennyire érzékeny témában, a Time’s Up-mozgalom kellős közepén Christian Greyjel túlfeszíteni a húrt.
Megbukott a háziasszonypornó
A Szürke ötven-könyvek olvasótáborának jelentős részét középkorú családanyák teszik ki, teljesen érthető, hogy a mindennapokban sokak vágynak valami újra és izgalmasra. Erre való a fantázia, amiben a Szürke ötven segíthetne, egy olyan világot tár a nők elé, amire titkon rengetegen vágynak: egy domináns férfira és kísérletező szexuális életre. És itt jön a képbe a BDSM, amit E.L. James trenddé tett, csak éppen köze nincs a szadomazo- kultúrához, amivel óriási károkat okozhat. A BDSM órási bizalmat követel, és fontos, hogy mind a két fél kényelmesen érezze magát. Pont ez az, amit Anastasia Steele-nél nem látunk, félig-meddig beilleszkedik a BDSM világába, de ő egy elnyomó kapcsolatban él, és nem csak egy alárendelt fél a szexben. Nagy különbség.
A Szürke ötven-részekben a szexualitáson van a hangsúly, de unalmasra sikerült minden jelenet. Szóval a forgatókönyv és az akció is béna, a szex szintén. Akkor mi marad? Hát, szépek a színészek, szépek az autók. Nem lepődnék meg azon sem, ha a két főszereplő, Dakota Johnson és Jamie Dornan megkönnyebbült volna, hogy lezárják ezt a komolyan jövedelmező, de halál kellemetlen korszakot az életükben. (Az előzőben Kim Basinger szerepét sem értettem, és Rita Ora is másodjára játszotta Mia Greyt, azaz Christian Grey testvérét.)
A szabadság ötven árnyalata, amerikai romantikus dráma, 105 perc, 2018, 18 éven aluliaknak nem ajánlott, UIP-Duna Film. 2/10
Bemutató: február 8.
