Belföld

Világadóval a szegénység ellen?

Globális, úgynevezett Tobin-adó bevezetését szorgalmazta felszólalásában a Francia Köztársaság elnöke az ENSZ közgyűlésén. Először fordul elő, hogy egy jelentős gazdasági hatalom ily módon elkötelezi magát.

A fegyverkereskedelemre és egyes, egyelőre nem részletezett pénzügyi tranzakciókra kivetett világméretű adóval lehetne csökkenteni a szegénységet – véli Jacques Chirac francia elnök. A francia közgazdászok által kidolgozott, de részleteiben nem ismert elképzelést az ENSZ éves közgyűlésén vetette fel. Ennek apropóját az adta, hogy az ENSZ tervezett akcióprogramja
Világadóval a szegénység ellen? 1

2015-re felére akarja csökkenteni a szegénység sújtotta emberek számát.

A tervezet vegyes visszhangot váltott ki, közvetlenül ismertetése után heves támadás érte a legnagyobb fegyverexportőr Egyesült Államok részéről. Ann Veneman mezőgazdasági miniszter szerint az előterjesztés nem demokratikus, bevezetése lehetetlen. De egyelőre az EU támogatása sem biztos, mivel az Egyesült Királyság ellene van minden globális adónak.







A bátor belgák
Eddig egyedül Belgium vette a bátorságot, hogy bevezesse a Tobin-adót: a 0,01 százalékos, a tőkemozgásra kivetett váltási díj révén befolyt összegből Belgium idegen országokban tervezett programjait finanszírozzák.

Mi az a Tobin-adó?



A globális adó gondolata nem újdonság, először 1978-ban tett javaslatot James Tobin Nobel-díjas közgazdász a forró tőkék mozgását lassító globális adó bevezetésére. Erre akkor kevesen kapták fel a fejüket, és azóta is leginkább a globalizáció ellen küzdő csoportok propagálják. Ezért figyelemreméltó Jacques Chirac bejelentése: egy, a világgazdaságban viszonylag nagy súllyal jelen levő ország jobboldali vezetője egy alapjában baloldali programot támogat.

A Tobin-adó lényege, hogy nagyon kis, az eredeti javaslat szerint 0,5 százalékos adóval sújtanák a spekulatív tőke mozgását. Ez a világon először szab gátat egy ország gazdaságában jelentős károkat okozó, nagymértékű nemzetközi forrótőke-áramlásnak. Az adó bevezetése – az elmélet szerint – javít azon a helyzeten, amit az országok túlzott nyitottsága jelent, s megelőzheti a valutaválságokat.

A kiáramlást ugyanis jelentős mértékben drágítja ez a megoldás, éppen ezért megakadályozhatja, hogy egy ország gazdasági potenciálja hirtelen változzon meg spekulációs pénzügyi tranzakciók hatására. Az adó lassítaná a nemzetközi pénzáramlásokat, ezeket sokan a pénzvilág szakértői közül is átláthatatlannak tartják a felgyorsult tranzakciók és a túlzott nemzetköziesedés miatt. Becslések szerint naponta mintegy 1,8 milliárd dollár értékű olyan pénzügyi tranzakcióra kerül sor a világon, ami mögött nincs reálgazdasági teljesítmény.

Verbális intervenciók

A verbális intervenciókra rendkívül érzékeny, rövid távon lekötött, ezért nagyon mobil tőke egy óvatlan bejelentésre gyors kivonulással válaszolhat. Ez pedig a legnagyobb gazdaságokat is megrendítheti. Mivel a forró tőkék százalékban mért nyeresége az egyes tranzakciók során viszonylag alacsony, így a tréderek a félszázalékos adó esetén is megfontolnák a gyors mozgást – szól az eredeti érvelés.

Annak ellenére, hogy nagyon sok közgazdász támogatja az ötletet szinte senki nem akar lemondani a forró töke jelenlétéből adódó, nagyra nőtt (lufi) gazdaság képéről, s az így befolyó adójövedelmekről. Az az ország ugyanis, amelyik először vezeti be az adót, biztosan búcsút inthet pénzügyi piacokról származó bevételei egy részének. Viszont ha sok ország alkalmazza az új jogszabályt, akkor az a dezertőrök malmára hajtja a vizet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik