Új állami társaságot jegyzett be a cégbíróság, a Nemzeti Konténerterminál Hálózat Fejlesztő és Üzemeltető Kft.-t. A cég létrehozásáról még tavaly augusztusban határozott a kormány, és az a feladata, hogy országos hálózatot alakítson ki a kombinált fuvarozáshoz, olyan terminálokat, ahol megoldják a közúti és a vasúti járművek között a konténerek átrakodását.
Az induláshoz 300 millió forinttal stafírozta ki az alapító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ebből 3 millió látszik a törzstőkében, a többi tőketartalékba került. Ez azonban csak a kezdet, a fejlesztésekhez további milliárdok érkeznek majd.
Utóbbi az ipari parki területvásárlásokra 2016 év eleji indulása óta több mint 60 milliárd forint közpénzt kapott tőkejuttatás formájában az állami tulajdonosától.
A terminálhálózat kiépítése sem ígérkezik olcsó mulatságnak. Legutóbb például Csepelen 50 millió eurós beruházással alakított ki intermodális terminált a német Hamburger Hafen und Logistik (HHLA) AG magyar leányvállalata, a Metrans Kft. A tavaly nyáron átadott terminál egyébként az észak-európai kikötők és délkelet-Európa fontos közlekedési útvonalainak metszéspontjában van.
A tervezett négy terminál is stratégiai elhelyezkedésű. Pakson az atomerőmű építkezése miatt évekig élénk vasúti és/vagy vízi konténerforgalommal számolnak a szakértők. Zalaegerszeg a koperi tengeri kikötő felé vezető vasútvonalon esik útba. Záhony mellett az szól, hogy a széles nyomtávú, azaz Ukrajnából, Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból, illetve Kínából érkező áruforgalom hagyományosan itt lépi át a magyar határt. Békéscsaba pedig a Balkánra, illetve Törökország felé irányuló forgalom miatt került a listára.
Magyarországon jelenleg nyolc konténerterminál működik, a már említett Metransén kívül a BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, a törökbálinti, a GYSEV soproni, a MÁV záhonyi terminálja, valamint a TVP nyírbátori, illetve a TVK tiszaújvárosi saját átrakója.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
