Akár egy vicc eleje is lehetne: a skót, az ausztrál, a holland és az angol nyilakat dobál egy tábla előtt, és mindenki őket nézi a tévében.
A poén az, hogy ezt nem mi találtuk ki, hanem konkrétan így történt, 2014 első napján például Nagy-Britanniában 960 ezer néző követte a dartsvilágbajnokság döntőjét, amelyet Michael van Gerwen 7-4-re nyert meg Peter Wright ellen, és 100 ezerrel többen választották ezt a meccset az ezzel egyidőben sugárzott Southampton-Chelsea Premier League-találkozó (0-3) helyett.
Ma már természetesnek tűnik, hogy az év utolsó hónapjához ugyanúgy hozzátartozik a darts-vb, mint a nagykabát, a bejgli vagy az ajándékok becserkészése.
A darts az 1930-as évektől kezdve évente nagyjából 10 millióan játszották a brit pubokban, de már rég kiszabadult abból a skatulyából, hogy a munkásosztály kedvelt szabadidős szórakozása lenne. A nagy darts boom első fontos dátuma 1973, ekkor alakult meg a British Darts Organization, a BDO, amely egységesítette a szabályokat, és 1978-ban kiírta az első világbajnokságot.
Erős kezdés után nagy visszaesés
Minden sport túlélésében kulcsszerepet játszik, hogy mennyire eladható a tévék számára, és a darts komoly fegyvertényként könyvelhette el, hogy a második vb-döntőt, amelyet John Lowe nyert Leighton Rees ellen, 8 millióan követték a BBC-n.
A brit közszolgálati csatorna mellett a legnagyobb presztízsű versenyeket az ITV is közvetítette, a nézettséggel együtt a pénzdíjak is emelkedtek,
A felfelé ívelő időszak 1983-ig tartott, majd 1985-ben az ITV, 1988-ban pedig a BBC csökkentette a sportág számára drámai módon a közvetítéseit, így az év végére odáig fajult a helyzet, hogy az egyedüli tévés verseny a világbajnokság maradt.
Hozzá kell tenni, hogy akkoriban az alkoholfogyasztást és a dohányzást nem tiltotta a meccseken a BDO, így aztán a sportág kocsmai jellege erőteljesen fennmaradt, ami nem feltétlenül tette népszerűvé sem a sportolókat, sem a sportágat a szponzorok szemében.
A legjobb profik idővel lázadozni kezdtek, mondván, a BDO nem tesz meg mindent, hogy a tévék és a támogatók visszataláljanak a sportághoz, és a mozgolódás vége az lett, hogy 1992-ben tizenhatan megalapították a World Darts Councilt, a saját szervezetüket.
A nagyágyúk utat törtek maguknak
A 16 renitens között volt az összes addigi világbajnok, így aztán a BDO érthető módon egy darabig próbált keménykedni, de amikor 1993-ban a labdarúgó Premier League-et is közvetítő műholdas csatorna, a Sky Sports szerződést között a WDC-vel, már érezni lehetett, hogy a szakítás végleges.
A dartsnak komoly ráncfelvarrásra volt szüksége, de a WDC-BDO jogi csatározás miatt az első pár év még arról szólt, sikerül-e túlélni, ez végül akkor vált biztossá, amikor 1997-ben a két szervezet megegyezett, és a BDO elismerte a WDC-t, amely ekkor változtatta PDC-re (Professional Darts Corporation) a nevét.
A darts feltámadását innentől számolhatjuk, de a presztízs és a népszerűség visszaszerzéséhez olyan lépések is kellettek, hogy a vébéken 1999-től eltörölték a csoportkört, és bevezették az egyenes kieséses rendszert,
Kellett egy szimbolikus helyszín, amely az eredetileg night clubként funkcionáló purfleeti (Essex) Circus Tavern lett, ahol 1994-től, a lázadók első vébéjétől tombolt a nép a száznyolcvanas dobások láttán. És kellettek az olyan hősök, akik miatt az emberek jegyet váltottak vagy leültek a tévé elé, mint a kerámia vécépapírtartókat készítő Phil Taylor, aki a Circus Tavernben mind a 14 vébén döntőt játszott, és ezek közül tizenegyet meg is nyert.
Egy ilyen brutális dominancia még azokban is felkelti az érdeklődést, akik amúgy nem pörögnek a sportra, pusztán szeretik az olyan sztorikat, mikor valaki annyira jó, hogy csodaszámban megy, ha kiderül, őt is meg lehet verni.
Kit érdekel, hány kiló vagy, ha kötélből vannak az idegeid?
A darts vonzerejét Taylor karrierje tökéletesen leképezi, az ő útja is azt jelzi, ebben a sportágban éppen az izgalmas, hogy ha valaki elég kitartó, hogy hosszú órákat szánjon a gyakorlásra, és mentálisan is összerakja magát annyira, hogy ne remegjen meg nyomás alatt, akkor a legjobbak közül is kiemelkedhet.
Persze Cristiano Ronaldóról is tudjuk, hogy órákat képes túlórázni az edzőteremben vagy a szabadrúgásokat gyakorolva, de a dartshoz nem kellenek speciális adottságok,
Itt azt sem vetik meg, aki különc, Bundesliga-frizura vagy borzalmas színű ing, nem számít, elég megnézni, milyen rajongótábora van a mostani vébé második kiemeltjének, Peter Wrightnak, akinek a felesége minden verseny előtt külön fejfestéssel és hajkölteménnyel készül.
A PDC ebben húzott nagyot, ráébredtek, micsoda potenciál van a játékosokban, hogyan lehet a drámát és a show-t eladni, így lett mindenkinek bevonuló zenéje, mint a bokszolóknak, ezért táncolnak a színpadon cheerleaderek, és ezért is költözött a Circus Tavernből a londoni Alexandra Palace-ba a világbajnokság 2007-ben.
A sportág csúcsa járatásában óriási szerepet játszott Barry Hearn, aki ma már a PDC elnöke, és akinek volt tapasztalata abban, mi kell a népnek, mert a 80-as években ő futtatta fel a snookert, és később olyan népszerű brit bokszolóknak volt a promótere, mint Lennox Lewis, Chris Eubank vagy “Prince” Naseem Hamed.
Néha még a meccsre is odafigyelnek
Az Alexandra Palace-ban lassan a 2500 fő befogadására alkalmas terem is kicsinek bizonyul, mert a rajongóknak mindegy, hogy 31 vagy 61 fontba (11 000 illetve 22 000 forintba) kerül a napijegy, jönnek, isznak (a vébé alatt 120 hektoliter sör fogy esténként), buliznak, énekelnek, idétlenebbnél idétlenebb maskarákba bújnak, és időnként még arra is odafigyelnek, hogy mi zajlik a dartstáblánál.
„ Itt nincsenek olyan ellentétek, mint a futballban, ahol két csapat szurkolói ki nem állhatják a másikat. Itt is megvan a kedvence mindenkinek, de teljesen más a közeg. A szurkolók vicces jelmezt öltenek, közben élvezik azt, hogy a tévében is feltűnhetnek, és hogy nem egy szimpla sporteseményen vannak.
Üzenem azoknak, akik még nem voltak dartversenyen, de szeretnék kipróbálni, hogy visszafizetem a pénzüket, ha nem érzik jól magukat. De olyannal még nem találkoztam, aki nem élvezte volna”
– magyarázta Matthew Porter, a PDC vezérigazgatója.
A Sky Sports manapság az Egyesült Királyságban és Írországban évi hat tornát közvetít, de a legrangosabb versenyek, így a vébé vagy a Premier League Magyarországon, Ausztráliában, Németországban, Indiában, Japánban, Hollandiában, Szingapúrban, Dél-Afrikában és az USA-ban is képernyőre kerülnek.
Irány az olimpia?
A két szervezet, a PDC és a BDO továbbra is külön vébét rendez, és 2002 óta a PDC a pénzdíjakat tekintve is átvette a vezetést,
A idei világbajnokságon a 72 induló 24 országból érkezett, ez kettővel több, mint tavaly és Diogo Portela személyében például először szerepelt brazil játékos a vébén. A legtöbben Angliát (24) és Hollandiát (8) képviselik, azt a két országot, ahol a darts már az oktatás része.
„Úgy érzem, a darts még csak az út elején jár és a sportág képes újabb szinteket lépni” – utalt Hearn arra, hogy Európa meghódítása után most az a cél, hogy betörjenek az ázsiai piacra.
Akár sikerül, akár nem, az biztos, hogy az elmúlt évtized sikerei után már senki nem veti fel, hogy sportnak számít-e egyáltalán a darts, sőt lassan inkább az a kérdés, lesz-e belőle olimpiai sportág.
Úgyhogy még nem késő odaállni a tábla elé, és nekiállni gyakorolni, főleg, hogy Taylor napokon belül visszavonul.
Kiemelt fotó: Lisa Ducret / DPA
