A veszekedés nem egyenlő a bántalmazással
Ha a párok minden este veszekszenek, azt párterápián a terapeuta jó jelnek vélheti, hiszen azt is jelenti, hogy megvan a szenvedély és érdeklődés a két ember közt. A veszekedés alatt természetesen nem azt értjük, amikor pofonok csattannak és a partnerek egymást porig alázzák a megjegyzéseikkel, hanem azt, amikor a mindennapok nyűgjét teljesen indokolatlanul egymáson vezetik le. Például, ha a nő a koszos zokni miatt egy teljes órán át képes vitát szítani, vagy ha más a véleményük valamiről, de képtelenek azt helyén kezelni. Ez azt mutatja, hogy a párkapcsolatban kibillent az egyensúly.
A berögzült kommunikációs és viselkedésmódon sohasem késő változtatni, nem a személyiségen, hanem a viselkedésen lehet változást elérni. Ahogyan valaki máshogy kezd viselkedni, mint a tőle elvárt, a környezet elkezd máshogyan reagálni, és így elérhető, hogy hosszú távon rendeződjenek a már kiéleződött konfliktusok. Ez például azt jelenti, hogy akkor is úrrá lehet a dühön egy koszos zokni miatt, ha az a konfliktus az évek óta felgyülemlett bosszúságok sorának köszönhető. Természetes, ha két ember időről időre konfrontálódik, de ha mindenki mással viselkedünk az életünk minden területén, akkor miért nem viselkedünk azzal a valakivel, aki életünk legfontosabb személye?
Az állandóan harcoló vagy egymás elől menekülő szerepek nyugtalanságot, folyamatos stresszt jelentenek a mindennapokban — olyan otthonban, ahol tart az egyik fél a másik kritikájától, biztos, hogy növeli az egymással szembeni agressziót. A párkapcsolati dinamikának ez egy olyan negatív aspektusa, amin célszerű változtatni, terápián szaksegítséggel a visszájára lehet fordítani az állandó veszekedéseket.
A viselkedésen mindig jó változtatni
A családban tanult viselkedési minták nagyban befolyásolják, hogyan viselkedünk a saját magunk építette családban. Nem kell, hogy a saját anyánkká és saját apánkká váljunk, elvégre gyerekként is mindenki a nyugalomban, békében, a meghitt családi otthonban érezte jól magát. Ezt akkor lehet felnőttként megvalósítani, ha tudatosan törekszünk rá, és ügyelünk arra, hogy minimalizáljuk azokat a helyzeteket, amikből csak vita lesz. A vitákat, konfliktusokat könnyebb megoldani és megbeszélni olyan közegben, ahol bátran felvállalhatja mindkét fél az érzelmeit, és nem kell attól tartani, mit reagál a partner. Ebben a szeretetteli légkörben adott a békességre való törekvés, és egyik fél sem azért küzd a veszekedésekben, hogy neki legyen igaza.
Ez ördögi kör, a partner láthatatlannak, értéktelennek érezheti magát emiatt, sérül az önbecsülése, a szeretet pedig eltűnik a kapcsolatból. Az érzelmi túlélésé lesz a főszerep.
Kedvesség, kedvesség és kedvesség
Az egyensúlyt, a harmóniát csak kedvességgel, a törődéssel, az egymás felé fordulás őszinte érdeklődéssel lehet megteremteni. Minél idegesebbek vagyunk egymással, annál biztosabb, hogy ártunk a párkapcsolatnak hosszú távon. Már az is nagy előrelépés, ha az egyik fél nyitni szeretne, békét kínál, és a másik fél ezt nem utasítja el, zavarja el vagy borít ki ismét mindent a másikra, hanem nyitottan és kedvesen elfogadja azt. A kedvesség tanulható viselkedés, tükör reakcióként a másik fél viselkedését is befolyásolja, mi hogyan szólunk hozzá, hogyan viselkedünk vele.
A kedvesség nem egyenlő azzal, hogy benyeljük a rossz élményeket, és magukba fojtjuk a problémákat. Az érzelmeket jó megélni, például a sírás a felszabaduló hormonok miatt meghozza a várva várt megnyugvást. Ha a párkapcsolat biztos alapokon nyugszik, van lehetőség a gondok megbeszélésére és a viselkedés változtatására. A tartós párkapcsolat egymás dícséretére, a kölcsönös elismerésre és egymás iránti őszinte érdeklődésre épül. Ehhez segítség a közösen megélt öröm, ha egymást támogatjuk a célok elérésében.
Kiemelt kép: Thinkstock
