Az ügyiratokat a napokban adják át az ügyészségnek. A feltételezett bűntársak közt képviselő is van, ezért várhatóan a Központi Ügyészségi Nyomozó-hivatal folytatja tovább az eljárást.
A Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkársága tavaly augusztusban tett feljelentést az ORFK-n az Informatikai Kormánybiztosság ismeretlen elkövetőivel szemben közel 400 millió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. E szerint: 2001. augusztus 6-án a kormánybiztosság „jogi tanácsadásra” megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és magánügyvédekkel 120-120 milliós összeghatárig. Később két részletben módosították a szerződéseket, így már 550-550 millió forintos kifizetésre is lehetőség nyílt volna.
A Fővárosi Főügyészség Keller László közpénzügyi államtitkár hivatalának feljelentése nyomán tavaly szeptember 2-án nyomozást rendelt el.
A nyomozás keretében az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága megállapította: a kormánybiztosság arra hivatkozva kötött tanácsadói szerződéseket az érintett ügyvédi irodákkal és magánügyvédekkel, hogy a 2001. június 16-án hatályba lépő hírközlési törvényhez kapcsolódó 52 kormányszintű, illetve miniszteri végrehajtási rendelet elkészítése külső jogi szakértők bevonása nélkül december 31-ig nem lehetséges. A kormánybiztosság akkori érvei szerint ugyanis, ha nem készülnek el a megadott határidőre a kérdéses jogszabályok, a frissen liberalizált hírközlési piac ellehetetlenült volna.
A kormánybiztosság jogszabály-előkészítésért felelős vezetője a hírközlési jogban jártas Ormos Ügyvédi Irodát kérte fel a munkavégzésre. Az iroda már júniusban, tehát jóval a szerződéskötés előtt megkezdte a rá bízott feladatok teljesítését. Sík Zoltán azonban a rendőrség megállapítása szerint saját hatáskörben egy másik ügyvédi irodával és két magánügyvéddel is szerződést kötött. Értesülésünk szerint az egyik ügyvéd az időközben a Fidesz színeiben parlamenti képviselővé választott Papcsák Ferenc volt. Sík anélkül kötötte meg a rendőrség által jogtalannak minősített szerződéseket, hogy közbeszerzési pályázatot írt volna ki, noha a feladat, amelynek elvégzését az ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra bízta, nem tartozik az ügyvédi alaptevékenységek sorába. Az ügyvédjelöltek tizenötezer, az ügyvédek 30 ezer, a vezető ügyvédek 55 ezer forintos óradíjért adtak volna tanácsot a kormánybiztosságnak. Az 52 jogszabály elkészítésére az irodáknak és ügyvédeknek végül csaknem 800 millió forintot fizettek ki.
A rendőrség álláspontja szerint azonban csak az Ormos Ügyvédi Iroda végzett tényleges munkát, a Sík által bevont iroda és a két magánügyvéd nem. Ezért gyanúsítja a rendőrség a volt kormánybiztost csaknem 400 milliós hűtlen kezeléssel. Sík ugyanakkor a rendőrségen a szerződéskötések tényét nem vitatva mindvégig azzal védekezett, hogy amit tett, nem törvénysértő, s hogy az általa felkért ügyvédek (illetve iroda) is érdemi munkát végeztek.
A rendőrség a napokban a nyomozati iratokat átadja az ügyészségnek. Mivel egy időközben képviselővé választott ügyvéd büntetőjogi felelőssége is felmerült az ügyben, a rendőrség szerint tényleges munkavégzés nélkül több tízmilliós vállalási díjat számlázó magánügyvédekkel és a velük együtt, Sík által felkért ügyvédi iroda illetékeseivel szemben várhatóan a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatja az eljárást, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Ezt a cselekményt a rendőrség szerint azzal követték el, hogy a nevüket adták a jogtalan kifizetésekhez, és számlát nyújtottak be az el sem végzett megbízásaik után a kormánybiztosságnak.
