Szellentés: napi 0,5-1,5 litert durrogtatunk el

Komoly, érett felnőtt ember nem viccel a szellentéssel, vagy csak nem vallja be. Mert tudja jól, a puki azért siklik ki halk sercenéssel, közepes sóhajtással vagy nagy dérrel-durral, mert így működik a szervezetünk, akkor van baj, ha bent marad.

Baktériumok játékszerei vagyunk

De miért is működik így a szervezetünk? Miből áll a bélgáz, mi adja a szagát, a hangját? Mennyi az elég és mikor válik terhessé? Ezekre ad választ a flatológia tudománya – Dr. Tarpay Ádám belgyógyásszal, gasztroenterológus szakorvossal beszélgettünk.

Étkezés, rágózás, ivás során jelentős mennyiségű gázt, levegőt nyelünk le, illetve bizonyos italok oldott formában is tartalmaznak gázt, amely az emésztőrendszerbe jutva felszabadul. Ezek többsége felül távozik, magyarul kiböfögjük. Kis része azonban eljut a belekbe, ez adja a bélgáz kisebb részét. A nagyobb mennyiség viszont helyben jön létre.

A bélgáz döntően a bélrendszeren belül bakteriális fermentációval termelődő gázmennyiség, vagyis a szellentéssel távozó légnemű anyagok oroszlánrészét a vastagbélben élő baktériumok állítják elő

– fogalmaz a szakorvos.

Brutális szag: egy százalék

A sokszor gyomorforgató szagra gondolva igen meglepő az eleresztett galambok összetétele:

• 99 százalékuk színtelen és szagtalan gáz – metán, szén-dioxid és hidrogén,
• a maradék 1 százalék illékony, rövid szénláncú zsírsavakat (propionsav, vajsav, valeriánsav), ammóniát és kéntartalmú vegyületeket (például a záptojásból ismert hidrogén-szulfidot, merkaptánt) tartalmaz.

Ezek adják a “bűzt”, a komoly spektrumon mozgó szagvariációkért az arányuk a felelős. A hidrogén-szulfidról például kerek-perec kijelenthetjük, mennyisége egyenes arányban áll a az egyre könnyfakasztóbb szaggal.

Ha valaki erre gyúrna, egyen sok húst, tojást, azaz magas fehérjetartalmú ételeket – vagy keveset, ha a cél inkább a minél szelídebb szellentés.

Mennyiség: 0,5-1,5 liter/nap

Eddig a szag, most nézzük a mennyiséget. Egy átlagos, egészséges ember naponta átlag 8-20 alkalommal szellent, ilyenkor 5-375 milliliteres mennyiségben távozik 24 óra alatt olyan 0,5-1,5 liternyi bélgáz.

A mennyiség a bélflóra egyéni összetételén és a táplálkozáson múlik, kezdjük előbbivel. A bélben élő baktériumok legfontosabb feladata:

• az immunrendszer erősítése, a kórokozókkal szembeni védelem;
• emésztési feladatok, például az emészthetetlen szénhidrátok lebontása;
• vitaminok termelése.

Például a bab, káposzta, egyes oligo- és diszacharidok jobbára feldolgozatlanul jutnak el a belekbe, ahol a baktériumok kezdik lebontani. A bélgáz volumenét tehát a bélrendszerben aktuálisan lebomló étel adja, ökölszabályként: bab, káposzta, karalábé, de jobb ha azt mondjuk, mindenkinek más és más.

Kiváló példa a manapság egyre gyakoribb tejcukor-érzékenység.

Sokakból hiányzik a tejcukorként is ismert egyik diszacharid emésztéséhez szükséges enzim, ezért ennek lebontása a bélben tanyázó baktériumokra vár. Ez ugye jelentős gáztermeléssel jár, és ezért puffadnak a laktózérzékeny emberek a tejtermékektől

– emeli ki Dr. Tarpay Ádám.

Háton fekve és guggolva

Érdekes, hogy reggel aktívabb és nagyobb mennyiségű a bélgáz ürülése – ébredezik a szervezet, a napi rutin előtt megszabadul a feleslegtől.

A szellentést segíti a hanyatt fekvés is, és gondoljunk csak bele, a legtöbb ember a hátán elnyúlva nyújtózik még egyet kettőt csukott szemmel, mielőtt elhagyná az ágyat.  Miközben…

A szellentéshez legjobb póz egyébként ha leguggolunk, könyök a térdeken – gyakori puffadással küzdőknek jöhet jól. Azért véletlenek sincsenek, akár a természetben, akár WC-n végzi el az ember a nagydolgot, ugyanezt a pózt veszi fel.

Recsegős és surranó – Bölcs Salamon rosszul tudta

A laikus számára már csak egy kérdés vár válaszra a flatológia területéről, méghozzá a “hangos” és a “sunyi lapos” dilemmája.

Hang és szag között nincs összefüggés, ám a recsegésnek és a suhanásnak is természetesen megvan az élettani magyarázata

– utalja nagyon gyorsan a legendák világába Salamon király bölcsességét a gasztoenteorológus.

A csattogást, recsegést a végbél záróizmainak és a farpofáknak összecsapódása okozza, amikor sok gáz távozik egyszerre nagy nyomással. A kis sebességgel áramló gáz nem rezegtet meg semmit, hang nélkül, esetleg halk, vékonyka jelzéssel távozik.

Pontosan ugyanúgy néz ki, mint amikor a pezsgőt “eldurrantjuk”, vagy szorosan fogva a dugót szépen elszisszentjük.

Végezetül még két apróság:

• A bélgázt nem lehet a végtelenségig visszatartani, ha ki kell jönnie, ki is jön. Olyan mint a levegővétel, senki nem fulladhat meg úgy, hogy visszatartja a lélegzetét – ergo az elfojtott bélgáztól sem fognak megrepedni, “felrobbanni” a beleink.
• A lányok is biológiai lények, ők is ugyanúgy szellentenek, mint a fiúk. Legfeljebb letagadják.