Több tízezer eurós kárt okoztak egy magyar kamionos cégnek Szlovéniában – írtuk nemrégiben. Az egyébként nem kért elvontatás sem volt olcsó mulatság, ráadásul napokig nem engedték tovább a járművet arra hivatkozva, hogy amíg az átutalt összeg be nem érkezik, addig nem mehet, hiába mutatta be a cégvezető a banki igazolást. Kiderült, hogy nincs egységes európai szabályozás a kérdésben, a szlovén szabályok szerint pedig minden rendben volt. Vagyis bárkivel előfordulhat hasonló eset, lerobbant személyautóval is.
Cikkünkben megszólalt a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (Nit Hungary) is, tőlük megtudtuk, hogy
A fuvarozói érdekképviselet 2011-ben egy munkabizottság létrehozásával és egy jogi szabályozási javaslat kidolgozásával próbálkozott, de ennél tovább nem jutott. Kíváncsiak voltunk, a szabályozatlanság mellett vajon mire számíthat az autós, ha a magyar utakon, autópályákon robban le.
A Magyar Autóklub (MAK) az általa nyújtott autómentési, illetve segélyszolgálati tevékenységről rendelkezik közvetlen tapasztalattal. Mint megkeresésünkre hangsúlyozták, klubtagjaik, illetve azok, akik hívják a „sárga angyal” 188-as telefonszámát, általánosságban elégedettek az autómentési és egyéb szolgáltatásokkal, és a nemzetközi visszajelzések is pozitívak.
Azt sem titkolták azonban, hogy esetenként vannak panaszok. Call centerük rendszerében minden esetet rögzítenek, így ezek mind visszakövethetők. Szerződéses partnereik pedig több éves tapasztalattal és megfelelő műszaki és tudásbázissal rendelkeznek – nyugtattak meg.
A cirkálóktól nem árt óvakodni
Jogi tanácsadó szolgálatuk és a média információi alapján azonban az autóklubnál tudnak arról, hogy nem kevés fuvart kereső szállító cirkál, elsősorban a nemzetközi főutak mentén. Jó páran közülük a szürke- vagy a feketegazdaság területén tevékenykednek, így az elsőre olcsónak tűnő ajánlatuk nem ellenőrizhető vagy számon kérhető. Ezért a MAK azt ajánlja az autósoknak, hogy csak ellenőrizhető és biztos háttérrel rendelkező vállalkozástól kérjenek segítséget.
Még olyan esettel is találkoztak, ahol
Az autós pedig hiába várta a megígért segítséget, és csak miután nyilvánvaló lett számára az átverés, azután hívta a 188-at, ahol szakszerű segítséget kapott. A MAK szerint a visszaélések visszaszorítására egy egységes és ellenőrizhető rendszer lenne a biztosíték.
Ma bárki lehet autómentő
Szabó András mosonmagyaróvári vállalkozó, a Sza & Sza autómentő vezetője 30 éve foglalkozik autómentéssel – szerinte a fő probléma az, hogy nem szabályozott a tevékenység, amióta kikerült a fuvarozás alól.
Azóta káosz van. Az kétségtelen, hogy külön ág a fuvarozáson belül, de attól még kellenének rá szabályok
– tette hozzá.
Régebben sárga rendszámuk volt, arról lehetett tudni, kinek van engedélye autómentésre, vagyis ki felel meg a minimumkövetelményeknek. Ma erre semmi nem utal.
Bárki lehet autómentő, egy pék vagy egy hentes is, és elég hozzá egy Suzuki is. Kis túlzással egy hintalovat is le lehet vizsgáztatni autómentésre. Az ember meg, aki segítséget kér, nemigen tudja eldönteni, hogy a megfelelő szakit hívta-e, és hogy arányos-e a díj a szolgáltatással.
– ecsetelte a helyzetet Szabó András.
A szlovén eset kapcsán megjegyezte, az 1100 euró nem drága, Németországban például több ezer euró is lehetett volna egy hasonló vontatás díja. És mint hozzátette, egész Nyugat-Európában jellemző, hogy addig nem mehet el a kocsi, amíg nem fizették ki a vontatást. Mert sokan nem fizettek.
Inkább megvárják, hogy a tulajdonos intézkedjen
Magyarországon arra van szabály, hogy el kell vontatni az autópálya mellől a meghibásodott járművet, de mint megtudtuk, ezt nemigen tartják be. Inkább megvárják, hogy a tulajdonos intézkedjen. Ez Szabó András szerint elfogadható, bár tudja, hogy a szakmában sokan nem értenek vele egyet. Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a pályás elszállításoknál az időkorlát meghatározása fontos lenne, vagyis rögzíteni kellene, hogy meddig intézkedhet az ügyfél, és ha ezt nem teszi, akkor jöhetne az elszállíttatás.
Cégének a kezdetektől van autópálya- és rendőrségi szerződése – ez a kötelező vontatás akkor lép életbe, ha az ügyfél nem gondoskodik az elvontatásról, például mert nem tud, mert megsérült, és kórházba került. Ő a maga részéről nem helyesli, ha egy autó a sztráda mellett marad, mert az balesetveszélyes. Mint mondta,
Aki meg tud élni a piacon, az hadd maradjon!
Hogy mit kéne szabályozni? Nem a korlátozást hiányolja, mert szerinte aki meg tud élni a piacon, az hadd maradjon. Viszont az
Különbséget kellene tenni a járműszállítás és a járműmentés között is, és rögzíteni, milyen felszereltséggel lehet ezeket a tevékenységeket végezni. Mert például egy Fiat Ducatóval is meg lehet oldani sok mindent, de az nem autómentő – jegyezte meg. Mint kiderült, a profik vesszőparipája ez.
Ha szabályoznák a tevékenységet, akkor nem fordulna elő, hogy egy autómentésre alkalmatlan járművel órákig szerencsétlenkedik valaki, húzza-vonja, mire felrakja valahogy a sérült járművet, hogy elvigye. És közben akadályozza a forgalmat, vagy legalábbis feltartja. Holott egy hidroplatós autó ugyanezt a feladatot három perc alatt megoldaná. Az ügyfél meg lehet, hogy még úgy is gondolja, a szerencsétlenkedő jól megdolgozott a pénzéért. A profitól meg nem kizárt, hogy sokallaná, ha pár percért ugyanannyit kérne. Pedig a drágább, profibb, alkalmasabb járművek költsége, rendelkezésen tartása értelemszerűen drágább, mint a fapados megoldásoké.
Mi a drága?
Tehát a körülményeket is ismerni kell, ha azt szeretnénk megítélni, valami olcsó-e vagy drága. Nehéz meghatározni, hogy egy munkának mennyi a valós értéke, Szabó András szerint egyre nehezebb. Németországban például egy árokba borult kamiont 43 ezer euróért (bő 13 millió forintnak felel meg) mentettek ki, és a biztosító ki is fizette. Magyarországon ha ezért valaki elkér 1 millió forintot, akkor már szívja a fogát a biztosító, és feszegeti, miért annyi a díj. És mivel
Ezért mondja Szabó András, hogy jó lenne, ha maximálnák az árakat.
Semmi baja azzal egyébként, hogy kicsik és nagyok is a piacon vannak – tette hozzá. Csupán azt szeretné, hogy ha a helyzet megkívánja, akkor megfelelő felkészültségű legyen a mentés. Mert mint megjegyezte:
egy autópályán nem lehet sokat vacakolni, mert előbb-utóbb meg fog halni valaki.
Úgy véli, mivel nem kell engedély, azt sem lehet mondani, hogy léteznének vontatóhiénák. És akiről egyébként magunkban úgy gondoljuk mégis, hogy hiéna, az meg nyugodtan mondhatja azt, hogy szabadáras a tevékenység. Kérhet például valaki többet akár azért is, mert kevesebb munkából kell megélnie.
Sokan üzemanyagot nem kímélve járják az autópályákat, hogy munkát szerezzenek, és ez is bekerül az árba.
Elkészült a megbízható autómentők appja
Addig is, amíg nincs szabályozás, Szabó Andrásék létrehozták az A1mobil appot (feltöltés alatt, már 80-90 cég van fent), ahova ingyenesen kérhetik felvételüket az autómentők. A bajba került autósoknak pedig szintén díjmentesen egy térkép segítségével és közvetítő kizárásával ajánlja az app a hozzájuk legközelebb eső autómentőt.
Szabó szerint
Feltétel, hogy az autómentőnek legyen pár éves múltja és/vagy minimum 2-3 autója. Nem kerülhetnek fel például azok sem, akik saját maguk ténylegesen nem végzik a tevékenységet, csak küldözgetik az embereket. Az app kis ikonokkal mutatja, hogy hány járművel dolgozik a cég, hány emberrel, mióta van a piacon, és van-e felelősségbiztosítása.
Vannak olyan települések is, ahonnan torzsalkodás miatt levették mindkét bejelentkező vállalkozót – avatott be a kulisszatitkokba a cégvezető. És ha már itt tartottunk, azt is elárulta, hogy
Ennyire nagy a harc a munkáért. De két-három éve ez már csak elvétve fordul elő. Véleménye szerint egyébként nincsenek túl sokan az autómentők a piachoz képest. De vannak olyan időszakok (ha kisebb a forgalom), amikor tényleg vadászni kell a munkát, máskor meg nem győzik a mentést.
Kiemelt kép: MTI/Mihádák Zoltán
