Földfigyelő őrszemeket küldünk a világűrbe

Az Európai Unió Kopernikusz-programja a Föld földrajzának, az óceánok helyzetének és a légköri változások minél pontosabb megfigyelésére jött létre. A program kulcsfontosságú elemei a Sentinel-űrszondák, amelyek mindegyike mást és mást figyel meg bolygónkon. A Sentinel-5 Precursor lesz az első a sorban, amely a légköri szennyezettségre és a klímaváltozás helyzetére koncentrál majd.

Az S5P beugrik, amíg nincs más

Amíg a világ másik felén elnökök vitáznak arról, vajon valódi-e a globális felmelegedés, addig az Európai Űrügynökség a Holland Űrügynökséggel (NSO, Netherlands Space Office) már a probléma mértékére koncentrál. A Sentinel-5 Precursor idén ősszel, a tervek szerint szeptember 21-én indul útjára, hogy a Kopernikusz-programban elsőként kezdje el monitorozni a légkör kémiai összetételét, és biztosítsa a folyamatos adatellátást addig, amíg a Sentinel-5-öt fel nem lövik – elsőként az S5P kiegészítéseként, majd annak helyettesítéseként. Az S5P arra hivatott, hogy az ESA Envisat műholdja és a Sentinel-5 között biztosítsa az adatmennyiség zavartalan áramlását.

Hogy mivel teszi ezt? A Sentinel-5 P eszköze a TROPOMI, vagyis a Troposzférafigyelő Műszer (TROPOspheric Monitoring Instrument), amely gyakorlatilag egy igen fejlett spektrométer. A légkör kémiai összetételét úgy fogja monitorozni, hogy a fényt különböző hullámhosszaira bontja, majd négy különböző detektorral vizsgálja meg.

Ultraviola, látható, közel infravörös és rövid hullámhosszú infravörös fény érzékelésére is képes. A beérkezett adatokból a földi központban meg tudják mondani, pontosan milyen elemek és szennyeződések találhatók az atmoszférában.

Hét évig szinkronban a Nappal

Az S5P 824 kilométeres úgynevezett napszinkron pályára fog állni, amelynek különlegessége, hogy a pálya síkja és a Nap által bezárt szög állandó. Ez azért fontos, mert így a műholdak egy adott felszíni részlet felett mindig helyi idő szerint ugyanabban az időpontban tudnak áthaladni, ezért ugyanazokban a fényviszonyokban képesek vizsgálni a területet.

Az S5P egy 2600 kilométer széles és 7 kilométer hosszú szakaszt fog vizsgálni, és minden másodpercben készít méréseket. Leginkább a légkör ózon-, metán-, formaldehid-, aeroszol-, szén-monoxid-, nitrogén-dioxid- és kén-dioxid-tartalmát figyeli majd, és erről küld méréseket a földi központnak.

A műhold az energiáját három összehajtható szolárpanelből nyeri, amelyek 1500 watt teljesítményt képesek összehozni. A kétszáz kilós eszközt hidrazin üzemanyag hajtja majd, a tervek szerint nagyjából hét teljes évig. Ez még arra is elég lesz, hogy a Sentinel-5-tel párhuzamosan is folytassanak méréseket, ha nem tolódik el a második légkörfigyelő műhold fellövése. Ennek is ugyanez lesz egyébként a feladata, csak kicsit több műszerrel dolgozik majd.

Nem ez lesz az első őrszem a fejünk felett

A Sentinel-sorozat korábbi műholdjai a légköri szennyezettségen kívül nagyjából már minden mást monitoroznak a Földön: az 1-es széria eszközei az időjárást és a földfelszínt, a 2-es széria műholdjai a vegetációt, a talajösszetételt, a belső vízborítottságot nézik, a 3-as műholdak pedig az óceánfelszín topográfiáját és a talajfelszín hőmérsékletét mérik.

A szériát egyelőre a 6-osig tervezik folytatni, a begyűjtött adatokat legfőképpen az Európai Unió képviselői használják fel a politikai és környezetvédelmi döntéshozatalhoz, de persze a mérések mindenki számára ingyen és bérmentve elérhetők lesznek. A Sentinel-5 Precursor fontos szerepet fog játszani abban, hogy a politikai döntésekhez mindenkinek megfelelő információmennyiség álljon a rendelkezésére addig is, amíg a Sentinel-5 meg nem érkezik a világűrbe az évtized legvégén.