Tolonganak a cégek, hogy minél több nyugdíjast tudjanak munkára fogni

Hiába kerestük, meglepetésünkre nem dobta ki a Google a Szomszédok Nonprofit Kft. weboldalát (pedig van). Kováts Balázs ügyvezető igazgató szerint azonban így is rengetegen keresik őket, pedig csak szeptember első hetére tervezik az aktívabb kampányt az ismertségük növelésére.

A Szomszédok dolgoztatja a nyugdíjasokat

Hamarosan elindulhatnak az első nyugdíjas-szövetkezetek.

Az első nyugdíjasok már munkába álltak

Az alapító Meló-Diák iskolaszövetkezethez hasonlóan a Szomszédok is konzorciumi formában működik, 4-4 szövetkezettel fedi le az országot. A nyugdíjas szövetkezetekből van északi (Észak-Dunántúl), déli (Dél-Dunántúl), budapesti (főváros, Pest- és Nógrád megye), valamint a keleti (Duna–Tisza közétől keletre, kivétel az előző terület). A pesti Szomszédok kivételével (ami még nem ment át a cégbíróságon) már mindegyik szövetkezetet bejegyezték.

A nyugdíjasok toborzása már mindenhol zajlik, felvették a kapcsolatot a potenciális megbízókkal, az északi szövetkezetnél már el is kezdődött az idősek foglalkoztatása. A törvény értelmében kötelező szövetkezeti részjegy a Szomszédoknál ezer forint, amit a regisztrációkor kell befizetni. De mint Kováts Balázs mondta, ha a nyugdíjas kilép, akkor ezt az összeget visszakapja. Összehasonlításul: a Harmadik Kor nyugdíjas szövetkezetnél száz forint a tagdíj.

Azok a nyugdíjasok, akik már dolgoznak, leginkább a kiskereskedelemben kaptak munkát a plázától a falusi kisboltig, és jelenleg is számos munkalehetőség van ezen a területen. A bolti munka nagyon népszerű az idősek körében, foglalkoztatói oldalról pedig számos autóipari beszállító is keres operátori, ellenőri pozícióba, mérnöki munkára nyugdíjasokat. Jelentős az érdeklődés még az önkormányzatok részéről, amelyek az egészségügy és az oktatás területén foglalkoztatnának ápolónőt, óvónőt, dajkát, tanítót – sorolta az ügyvezető igazgató.

Az igényeket észlelve tervezik, hogy az egészségügy felé is nyissanak, de ehhez először külön engedélyeket kell beszerezniük – tette hozzá.

Erősen hajlanak a kompromisszumra a munkáltatók

Kováts Balázs úgy látja, a kereslet és kínálat meg fogja találni egymást, és erős a hajlandóság a kompromisszumokra. A nyugdíjasok például nem heti 40 órát szeretnének dolgozni, csak 20-30-at, fizikai állapotuknak megfelelő pozícióban, és úgy tűnik, ezt a munkáltatók is méltányolják.

Sőt, ezen túlmenően is tetten érhető a nyitottság. Az északi régióban például van egy autóipari beszállító, aki álló gépsorát már átalakította állóból ülővé (rögzített székeket szereltek be a munkasor mellé, hogy ne kelljen állni), éppen azért, hogy a nyugdíjasokat fogadni tudja. Emellett pedig az eddigi négy műszak (4-szer 12 óra) helyett hatórás műszakra váltanak (8-szor 6 óra). Annyira nincs ugyanis munkaerő, hogy a foglalkoztatók minden kínálkozó lehetőséget megragadnak.

Egyelőre felkínált munkalehetőségből van több, vagyis a leendő munkáltatók jelentkeztek nagyon nagy számban, a szövetkezeteket összefogó nonprofit kft. már számos lehetséges foglalkoztatóval tárgyalt. De a potenciális munkavállalóktól is naponta 5-10 érdeklődő telefon érkezik, és már elkezdték a toborzási adatbázis kiépítését.

Az ügyvezető igazgató kiemelte, mennyire felkészülten érkeznek az idősek, mindig elmondják, mit csináltak korábban, miben van tapasztalatuk, és azt is közlik, mi az elképzelésük. Ez mindenképpen segíti, hogy olyan munkát találjanak, ami megfelelő lehet nekik – tette hozzá. Oldalukon egyébként nem csak a regisztrált tagok nézhetik meg, hogy milyen ajánlatok vannak éppen (a Harmadik Kornál erre csak a regisztráltaknak van lehetőségük), hanem bárki, aki érdeklődik.

Mennyit fizetnek? Egy budapesti mosodai kisegítésért 850 forint az óradíj. Ami több, mint a bruttó 733 forintos minimálóradíj.

A kereskedelmi munkák díjazását ugyanakkor nem tüntetik fel, amit az igazgató azzal magyarázott, hogy számos különböző kereskedőcég kínál állást, különböző bérezéssel. Aki ezekre a munkákra jelentkezik, azt a szövetkezet részletesen tájékoztatja, hol, milyen munka elérhető, és ekkor közlik a bért is.

Igénylik a törődést

Kovátsot meglepte, hogy az érdeklődő nyugdíjasok mennyire otthonosan mozognak az internet világában: mintegy 90 százalékuknak van emailcíme, és rendszeresen nézik is a leveleiket. Ezzel együtt azt is tapasztalta, hogy nyugdíjasok sokkal jobban igénylik a személyes kontaktust, mint diákmunkások vagy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül foglalkoztatottak. Ha online jelentkeznek, akkor is fontos számukra, hogy személyes találkozás is történjen, minden nap érdeklődnek, hogy áll az ügyük, a megszokottnál jóval több törődést igényelnek, és ennek az elvárásnak a szövetkezet igyekszik is eleget tenni.

Ugyanakkor sokkal lojálisabbak a munkáltatóhoz, és megbízhatóbbak is, mint a többi korosztály – tette hozzá Kováts, akinek a cége szociális szövetkezeteken keresztül már korábban is foglalkoztattak nyugdíjasokat, van tehát tapasztalata az idősebb munkavállalókkal.

Mint mondta, ha a potenciális munkáltató képes arra, hogy átalakítsa a gyártásban a gépsort állóból ülővé, akkor nem gondolja, hogy probléma lehet például abból, ha a nyugdíjas nem érzi jól magát, és elkéredzkedik, vagy időnként kontrollra kell mennie. Ugyanakkor az időseknél is elvégzik felvétel előtt és évente a munkaegészségügyi vizsgálatokat, így kiderülhet számukra, ha van valami olyan egészségügyi problémájuk, amiről esetleg nem tudtak.

Ugyanúgy jár nekik pihenőidő, mint más dolgozóknak, legalább a minimálbért ki kell fizetni, és nincs náluk bérplafon. A nyugdíjukat pedig nem érinti ez a foglalkoztatás, vagyis azt továbbra is kapják. Viszont mivel járulékot nem vonnak tőlük, csak szja-t, így a nyugdíjuk sem nő (0,5 százalékkal) a keresményük révén. Van egyébként lehetőség arra is, hogy a minimálbér erejéig étkezési utalványt adjanak a nyugdíjas szövetkezetek dolgozóinak (akár szja-mentesen), de a szövetkezet igazgatója nem gondolja, hogy el fog terjedni ez az ellentételezés. Inkább fizetésre kell számítani – mondja.

Hatalmas lehetőség

Elméletileg mindenképpen megéri nyugdíjas szövetkezetet nyitni, illetve ott dolgozni, hiszen alig van a foglalkoztatáson közteher. Hogy mennyire nagy piacról lehet szó, azt jól érzékelteti az a reprezentatív felmérés, amit a szövetkezet elindítása előtt végeztek a nyugdíjasok körében. Ebből az derült ki, hogy

a válaszadó nyugdíjasok egyharmada mindenképpen dolgozni szeretne, függetlenül attól, hogy milyen munkáról van szó, és mennyit fizetnek érte.

Másik egyharmaduk pedig pozíciótól és bértől tette függővé, hogy elvállalná-e a felkínált munkát.Ha mellétesszük, hogy Magyarországon a statisztikák szerint több mint kétmillió öregségi nyugdíjas van, és közülük akár egymillióan is lehetnek, akik képesek még dolgozni, akkor 330-660 ezer új dolgozóról lehet szó. Ami erősen ráférne a munkaerőpiacra. Ezért is mondta Kováts, hogy munkaerő szempontjából hatalmas lehetőségről van szó. De persze a gyakorlatban derül majd ki, igazolódnak-e ezek a várakozások – tette hozzá.

Arra számítanak, hogy decemberre már kiderül, mekkora kört lehet majd bevonni a foglalkoztatásba. Ő mindenesetre nagyon optimista, és úgy véli, lendületet adhat a gazdaságnak az új foglalkoztatási forma.