Pénzügy

A magyar nyugdíjrendszer nem omlik össze, de egyre igazságtalanabb

nyugdijas(210x140).jpg (Array)
nyugdijas(210x140).jpg (Array)
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil alapokon nyugszik.

A Napi.hu-nak Szikra Dorottya azt mondja, a nyugdíj-előreszámítással foglalkozó szakemberek között – politikai kötődéstől függetlenül – széles konszenzus van, hogy 2030-35-ig biztonságosan fenntartható a nyugdíjrendszer. Hosszú távon nagyon komoly demográfiai probléma jön, de még ez sem sodorja az összeomlás küszöbére a rendszert.

Felelőtlenség riogatni azzal, hogy úgysem lesz nyugdíj.

A kutató szerint érdekes, hogy ez a nézet éppen a jobb helyzetűek körében terjed, noha nekik nincs félnivalójuk, ha maradnak a mostani szabályok, amelyek jelentős átalakítására nem számít. Szikra Dorottya azt elismeri, hogy az államba, a nyugdíjrendszerbe vetett bizalom megingott, miután a választókat – az esetek döntő többségében (ld. magánnyugdíjpénztárak) – kihagyták a döntésekből.

Hamarabb robbanhat a nyugdíjbomba
Nem akárhol kongatták meg a vészharangot amiatt, hogy a vártnál korábban lehet gond az állami nyugdíjrendszerrel. 

Az elmúlt évtizedekben a mindenkori hatalom nagyon ügyelt arra, hogy a nyugdíjas szavazókat ne veszítse el, vagy ne haragítsa magára. Politikailag a nyugdíjcsökkentés kivitelezhetetlen, ilyet nem reszkírozna meg egyetlen párt sem, s ilyen szándékra nem is tudnék történelmi példát említeni.

Kihátrál a nyugdíjasok mögül az állam: visszaugrottunk a XIX. századba
A felnőtt gyermek az idős szüleit köteles eltartani és erre harmadik személy is kötelezheti őt. Túlterheljük az aktív korosztályt.
A többség a nyugdíjrendszer bedőlésére számít
Már a magyarok 69 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgoznia kell.

Szerinte a nyugdíjrendszer a Kádár-korban is a politikai feszültségek levezetésének egyik eszköze volt, és a rendszerváltás óta is kesztyűs kézzel bánik a politikai elit a nyugdíjasokkal,

sokkal inkább, mint például a gyermekes családokkal. Példát említve: a 65 év fölöttiek körében a relatív jövedelmi szegénység nagyjából 6 százalékos arányú, miközben a 18 év alatti gyermekeknél ugyanez a szám 20 százalékot tesz ki. A gyermekes családokkal kapcsolatban – szemben a nyugdíjasokkal – sokkal bátrabbak a politikusok akkor, ha megszorításokról van szó.

Bajban a politikai árvák

A szakember szerint az Orbán-kormány alatt a kezdő nyugdíjak utolsó fizetéshez viszonyított nettó értéke 58-60 százalékról fölment 66-67 százalékra, ami a többi V4-országgal egybevetve a legjobb adat. Ugyanakkor nagy gond, hogy a nyugdíjrendszeren belüli egyenlőtlenségek elkezdtek nőni és veszélyes helyzetbe kerülnek azok, akikre nem figyelt egyik kormány sem.

2030-2035 – éppen a rendszer fenntarthatóságának gyengülése – idején nő meg azoknak a száma, akiknek a nagyon szaggatott munkaviszonyuk miatt nem lesz teljes nyugdíjuk, résznyugdíjra vagy még arra sem lesznek jogosultak. Azokra gondol, akik hosszabb ideig munkanélküliek, feketén vállalnak munkát, vagy nem is tudják, hogy a munkáltatójuk nem jelentette be őket.

E csoportban főleg az alacsony iskolai végzettségűek vannak, akiknek a pontos számát is nehéz megbecsülni, tíz éve készült egy kutatás, amely már 2020-ra több százezer főre tette azok számát, akik nem lesznek nyugdíjra jogosultak, vagy rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak.

Nincs okunk azt gondolni, hogy az ő helyzetük javult volna az utóbbi időben. Hogy velük mit kezd majd a politika, az egy óriási kérdés!

A jövőbeni idős szegények arányát azért is nehéz megbecsülni, mert a munkanélküliek több mint fele, kikerült az állam látóteréből.

Több százezer emberről nem tudni semmit

A problémára megoldás lenne egy adókból finanszírozott viszonylag alacsony alapnyugdíj-rendszer bevezetése.

Ma is van ugyan egy 28 500 forintos nyugdíjminimum, amit jelenleg nagyon kevesen kapnak, de a számuk folyamatosan növekedni fog.

A nyugdíjminimum 2008 óta nem nőtt, ami tarthatatlan, de a szakember a jelenlegi szociálpolitika alapján azt tartja valószínűbbnek, hogy a növekvő időskori szegénység problémáját az önkormányzati segélyezési rendszerre terhelik.

Szikra Dorottya szerint gond a negatív demográfiai trend, de a munkanélküliség és a kivándorlás is rombolóan hat a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára. A legkomolyabb gond pedig az alacsony iskolai végzettségűek gyér foglalkoztatottsága,

a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához a magas színvonalú oktatási rendszer vezet.

A használható tudás hiánya jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyugdíjrendszerre. Az interjúban a kutató ezt követően hosszan ecseteli, miért nem érdemes csökkenteni az érettségizettek számát, leépíteni a szakmunkások általános tudását. Szerinte a nyugdíjrendszer nem omlik össze, de ezt úgy érte el a kormány, hogy abból kiszorított minden egyéb ellátást, a rendszerből – szerinte – nagyjából 100 ezer ember esett ki úgy, hogy került be más típusú ellátásba.

Azt állítom tehát, hogy a leginkább szerencsétlen sorsú embereknek a vállán állva sikerült stabilizálni a jobb helyzetűek öregségi nyugdíját.

Mint mondja ezt KSH adatai is igazolják. Sorolja is őket, majd jelzi, a nyugdíjrendszeren belül elkezdődött a nyugdíjasok közötti polarizáció, aminek egyik oka az egykulcsos adó, a másik pedig hogy eltörölték a munkavállalói járulékokra vonatkozó plafont és a nyugdíjplafont is.

Nem verik nyugdíjplafonba a fejüket

Lényegében korlátlanul magas nyugdíjat lehet kapni, miközben a nyugdíjak értékét valamelyest “összenyomó” degresszív jövedelem- beszámítást lassan kivezették a rendszerből.

Kiderült, mennyien kapnak milliós nyugdíjat az államtól
Az egymillió forint feletti nyugdíjat 50 év szolgálati idő alapján 69,5 éves, vagyis majdnem 70 éves biztosítottak igényelték.

2010 és 2016 között sokkal többen lettek, akik magas nyugdíjat kapnak: ez 200 ezer forint feletti, de akár 500 ezer-1 milliós nyugdíjat is jelenthet, miközben az alacsony nyugdíjat kapó személyek száma is nőtt, az átlagos – havi 80-110 ezer forint körüli – nyugdíjasok aránya pedig szűkült. Az időskori szegénység növekedése már most regisztrálható.

A kutató szerint a magyar nyugdíjrendszerben

jelenleg a szolidaritási, kiegyenlítő mechanizmusok leépítése zajlik. A Nők 40 program ugyanakkor teljesen ellentmond ennek a trendnek. Ez egy jelentős szolidaritási elem, hiszen a nőknek – főként a gyermekvállalás miatt – jóval szaggatottabb a munkaerő-piaci pályája a férfiakéhoz képest, és alacsonyabb keresettel is rendelkeznek. Az ő előnyösebb helyzetbe hozásuk mellett tehát lennének érvek.

A Nők 40 program ugyanakkor egy egy pazarló, leegyszerűsített intézkedés, amiatt fokozatosan nyílik majd az olló a férfiak és a nők valós korhatára között.

Eddig 186 ezer nő ment nyugdíjba 40 év munka után, a férfiak nincsenek napirenden
Nagy siker a nagyamamanyugdíj, de a férfiak bevonása nem szerepel a tervek között.

A kormányzati retorika szerint az egésznek a konzervatív családmodell erősítése, az lenne a célja, hogy ne a munkát, hanem a nagymamaságot válasszák az idősödő nők, ám ehhez képest a lehetőséggel az is élhet, akinek nincs gyermeke. A szakember szerint az alacsony gyermekvállalási hajlandóságot, bölcsődék hiányát nem a nyugdíjrendszeren keresztül kellene orvosolni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik