Tudomány

Sosem járt még ilyen közel a Szaturnuszhoz a Cassini űrszonda

A Cassini űrszonda 1997. október 15-én indult el, missziója során számtalan értékes információt gyűjtött a Szaturnuszról és környezetéről. Utolsó kalandjával a szerkezet többször is megközelíti a gázbolygót, mielőtt elégne annak légkörében.

A héten a Cassini belevágott utolsó öt ereszkedő manőverébe: az első út során az eszköz közelebb repült a Szaturnuszhoz, mint eddig bármikor. Linda Spilker, a Cassini projekt szakértője szerint a szerkezet utolsó ereszkedéseivel a bolygó első légköri szondájává válik.

A bolygókutatásban régi cél egy dedikált szonda elküldése a Szaturnusz atmoszférájába, és mi az első behatolással a jövőbeli kutatások alapját tesszük le

– mondta a szakértő.

Az utolsó manőverek számtalan érdekes információt fognak felfedni a gázóriás légköréről, fellegeiről, a gyűrűit felépítő anyagokról, valamint mágneses és gravitációs mezejéről.

A kutatók jelenleg a legutóbbi úton begyűjtött információk feldolgozásán munkálkodnak. A NASA-nál bíznak benne, hogy az eszköznek köszönhetően alaposabban megismerhetik a Szaturnusz légkörének összetételét. Annyi bizonyos, hogy az égitest atmoszféráját 75 százalékban hidrogén alkotja – a maradék 25 százalék többségében hélium.

Mikor a Cassini augusztus 20-án ismét megközelíti a bolygót, talán még mélyebbre ereszkedhet.

A szonda remélhetőleg felvételt készít majd az égitest északi fényéről, illetve az északi pólus örvényének hőmérsékletét is megmérheti.

Eddig a vizsgálatok nem mutattak ki elbillenést a mágneses mező képzeletbeli tengelye és a forgástengely közt, ez pedig igen meglepő – a Föld esetében például 11,3 fokos az eltérés a kettő közt. A mágneses mező további megfigyelése talán megmagyarázza a jelenséget.

Az eszköz utolsó feladatai közt lesz a gyűrűkből származó minták elemzése is. Ezzel a kutatók nemcsak a gyűrűket felépítő anyagokra, hanem a szerkezetek sűrűségére is következtetni tudnak majd.

A Cassini szeptember 11-én, a korábbiakhoz hasonlóan a Szaturnusz egyik holdját, a Titánt fogja felhasználni manőveréhez. A szonda az égitest gravitációjának segítségével merül majd alá a Szaturnusz fellegei közé, ahol a tervek szerint szeptember 15-én fog elégni.

A Cassini két évtizeden át remekül szolgálta a tudományt, ennek ellenére meg kell semmisíteni. A NASA ugyanis nem szeretné, hogy a szerkezeten utazó potenciális szennyeződések becsapódás után befolyásolják a Szaturnuszt, vagy a környező holdakat.

Galéria
A Titán felszíne és fellegei Kép: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

(Kiemelt képünkön a Cassini utolsó útjának fantáziarajza látható, Kép: NASA/JPL-Caltech)

(ScienceAlert)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik