Az aktív vidéket a NASA Solar Dynamics Observatory űrszondája fedezte fel, amely aztán folytatta a terület megfigyelését. A vizsgálatba később a NASA és ESA közös eszköze, a Solar and Heliospheric Observatory is bekapcsolódott.
Az AR 12665 nevű aktív régió alakulását majdnem két héten át, július 5-17. közt követték nyomon a szerkezetek. Az efféle területekhez számtalan naptevékenységi jelenség köthető: napfoltok, koronakidobódások, flerek, napfáklyák vagy protuberanciák.
A napfoltok környezetükhöz képest sötétebb területek a Nap fotoszférájában, hőmérsékletük jóval alacsonyabb, mint a körülöttük található felszíné. Az űrszondák az új napfolt mellett két flert, azaz a naplégkör egy bizonyos részének hirtelen, erős kifényesedését is megfigyelték: az egyiket július 9-én, a másikat 14-én.
A csillagászok a flereket három fő kategóriába sorolják: a C a leggyengébb, az M a közepes, míg az X a legerősebb eseményeket jelzi. A flereket további alcsoportokba osztják: az M2-es flerek például kétszer erősebbek az M1-eseknél.
A július 14-ei flert egy masszív koronakidobódás is kísérte – a két jelenség gyakran jár együtt.
A videó rögzítése alatt az AR 12665 volt az egyetlen aktív régió a Napon. Ez nem meglepő, hiszen az égitest 11 éves aktív ciklusa szoláris minimumához közelít.
A Solar Dynamics Observatory 2010-ben indult, hogy helyettesítse az 1995-ben felbocsátott Solar and Heliospheric Observatory-t, melynek misszióját már nem tudják sokáig meghosszabbítani. Az űrszondák feladata a Nap megfigyelése, illetve a naptevékenység Földre gyakorolt hatásának vizsgálata.
