Fürjes Balázs, de még Orbán Viktor sem volt teljesen biztos abban, hogy Magyarország képes megrendezni a vizes vb-t. Erről a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt a kormánypárti Figyelőben.
Negyed évszázada dolgozhatom együtt időről időre, új meg új feladatokon Orbán Viktorral. Ő döntések előtt mindig kérdez – egy kérdést egyetlenegyszer tesz föl, és akkor alapos választ kell adni. De sosem éltem még meg olyat, mint a vb rendezésének elvállalása előtt. Tíz napon belül háromszor is megkérdezte: „Te Balázs, tényleg meg tudunk építeni mindent ennyi idő alatt?” Hogy enyhítse a felelősségét, hozzátette: „Mert ha elvállalod, Magyarország is elvállalja…”
Gyorsan megnőtt
Sikerült, más kérdés, hogy mennyiért. Gyárfás Tamás a legeslegelején még 24,5 milliárd forintról beszélt, aztán egy kormányhatározat 49 milliárdot rendelt forrásként a feladatokhoz, idővel lett az összeg 90 milliárd is, Fürjes pedig a mostani interjúban már 130 milliárdról beszél. De még a vb végeztével is tovább drágult egymilliárd forinttal, két közbeszerzés eredménye ugyanis csak szerdán jelent meg. Az egyik szerint az Antenna Hungária alvállalkozója 783 millióért épített ki informatikai rendszert, a másikban a Fonyó Károlyhoz köthető B+N Referencia Zrt. takarításra kapott 293 millió forintot.
A sportesemény befejezése után Fürjes egy másik kormánypárti lapnak, a Magyar Időknek elmondta, Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre. Az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel, így ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást.
Újrahasznosítják
A Duna Aréna mellett fontos helyszín volt a Duna partja is, az óriás ugrótorony, amit a semmiből építettek fel, 3,1 milliárd forintért. Több mint két éve tudják, hogy Budapesten lesz a vizes-vb az idén nyáron, mégis csak március elején írták alá az ugrótorony építéséről szóló szerződést.
A verseny előtt nem sokkal mégis át kellett építeni a tornyot a versenyzők kérésére, aminek oka, hogy az óriás-toronyugrás viszonylag új sportág, mindössze harmadszor szerepel a vizes vb programjában, és a nemzetközi szövetség kért néhány átalakítást a hibátlanul elkészült tornyon. A módosítások célja az volt, hogy kényelmesebbé tegyék a tornyot a versenyzők számára, egyúttal javítsák a televíziós közvetítés minőségét.
A két évvel ezelőtti, kazanyi ugrótorony nyolcadannyiba, átszámolva 411 millió forintba került, mint a magyar. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri, ugyanis az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és megtartották az egy évvel későbbi vb-re is.
Nem hasznosítják újra
A budapesti tornyot bontani kezdték, először a lelátókat és a konténereket távolítják el, így augusztus 6-án, azaz vasárnap reggel már újra járni fognak az arra közlekedő villamosok. A Bem rakpartot legkésőbb augusztus 15-én nyitják meg az autósok előtt, az alsó rakpartot pedig a hónap végén adják át újra a forgalomnak, vagyis addigra bontják el a 10 tonnás, 34 méter magas tornyot is.
Megkérdeztük a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nkft.-t, hogy az ugrótorony esetében is újrahasznosítják a bontás során keletkezett elemeket, mint a Duna Arénánál történt.
Az óriás ugrótorony kivitelezése a Duna Arénával ellentétben bérelt elemek felhasználásával történt, ennek megfelelően a szóban forgó szerkezet elemeit a bérbeadó a bontást követően elszállítja, így azok nem kerülnek további felhasználásra
– írták.
Az alja marad
A tornyot a West Hungária Bau Kft. építette, az a cég, amelyik ott van a 200 milliárd forintos gigaközbeszerzés nyertesei között, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége, ők vállalták el a Várkert Bazár felújítását is.
Azzal, hogy a talapzat marad, felmerül némi ellentmondás a vonatkozó szerződéssel, amiben az szerepel, hogy:
Vállalkozó a Világbajnokság befejeztével a Használati Időszak lejártával, a Megrendelő által jóváhagyott időpontban megkezdi az Óriás Ugrótorony és Ideiglenes Létesítményei bontási munkálatait, a lebontásra került anyagok és elemek elszállítását, és az Ingatlanok eredeti állapotának helyreállítását.
Vállalkozó köteles az ideiglenes szerkezetek építése és bontása során különösen ügyelni a rakparti kőfal védelmére, annak sérülése esetén azt a műemléki környezetnek és előírásoknak megfelelő módon, eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Vállalkozó köteles az alsó és felső rakparti támfal javítási munkálatait szakszerűen elvégezni, beleértve a Rendezvények által érintett alsórakparti út és járdafelület javítását is.
Így még egyszer elküldtük kérdéseinket a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nkft.-nek, hogy ha már marad a talapzat, ezt mi indokolta, illetve konkrétan milyen és mennyi vizes ugróeseménnyel kalkulálnak a következő öt évben. Ugyanezt megkérdeztük a Magyar Úszószövetségtől és az Emberi Erőforrások Minisztériumától is (oda tartozik a sportállamtitkárság), hátha ők többet tudnak.
Az óriás toronyugrás 2013 óta a vb része, van külön sziklaugró szakág is, a Red Bull égisze alatt fut, mint a Budapesten is évről évre megrendezett Air Race, a legtöbb sziklaugró a vizes vb-n is indult, a nőknél például az a Rhiannan Iffland nyert, aki a sziklaugrás összetett versenyét is vezeti jelenleg. Van a FINA-nak, a nemzetközi úszószövetségnek is óriás toronyugró sorozata, de a hivatalos oldaluk szerint 2017-ben már nem lesz több verseny, legközelebb a 2019-es, koreai vizes vb-t tüntetik fel. Világkupa pedig idén áprilisban volt legutóbb, Abu Dhabiban.
Kerestük a West Hungária Baut is, tőlük többek között azt kérdeztük, mi indokolta, hogy az elemeket csak bérelték a toronyhoz, kitől bérelték és az egyébként megmaradó talapzat elemeit is bérelték-e. Választ cikkünk megjelenéséig se tőlük, se a többi megkérdezettől nem kaptunk.
Kiemelt kép: Tóth Richárd, 24.hu
