A Nielsen Közönségmérés most publikált „TV Plusz” kutatása alapján mintegy 3,7 millió ember, a tévés háztartásban élő teljes (4+ éves) népesség 42 százaléka szokott tévénézéssel egy időben internetezni.
A TV Plusz kutatás célja, hogy feltérképezze a hazai többképernyős médiafogyasztást, de az idén tavasszal elvégzett felmérés az internetezési szokásokról, tévéműsorok online megtekintésének eszközeiről, gyakoriságáról, tartalmáról és a közönség összetételéről is átfogó képet ad.
A felmérést készítő Nielsen Közönségmérés megállapítása alapján ma már a médiafogyasztók középpontjában nem az eszköz, hanem sokkal inkább maga a tartalom áll. A fogyasztók egyre több felületen, egyre több forrásból érik el ugyanazt a tartalmat, és ezek a források igen jól kiegészítik egymást. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy Magyarországon a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: jellemzően hetente vagy annál is ritkábban fordul elő, amelyhez elsősorban a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők.
A tévés háztartásokban élő teljes lakosság (4+ évesek) 78 százalékának otthonában van internetelérés, és 68 százalékuk internetezik is odahaza, melyhez az asztali számítógépet háttérbe szorítva egyre többször használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont és laptopot, de a táblagép használata sem elhanyagolható. A 18-49 éves személyek 84 százaléka rendelkezik okostelefonnal, melyet 73 százalékuk otthoni internetezésre is használ. A laptop aránya is igen jelentős, e korosztály közel kétharmadánál jelen van, és 53 százalékuk ezen keresztül (is) internetezik otthon.
Jön fel az internetes tévézés
A TV Plusz kutatás szerint a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség egyharmada fogyaszt tévés jellegű tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 1,1 millióan szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is, mely elsősorban a 18-49 éves korosztályon belül illetve a legalább érettségivel rendelkező személyekre jellemző leginkább.
A nézők többsége elsősorban a nagyobb képernyőt preferálja: 55 százalékban a laptopot illetve 34 százalékban az asztali számítógépet választják, és leggyakrabban a csatorna saját weboldalán tekintik meg a kívánt tartalmakat.
Tehetségkutatók és szappanoperák a legnépszerűbbek
A felmérés során a tehetségkutatók, a szappanoperák, a sport- és a hírműsorok bizonyultak a legnépszerűbb műfajoknak, de a Nielsen hangsúlyozta, hogy a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.
Már mindegy negyedik háztartásban okostévé van
Az okostévével ellátott háztartások aránya is folyamatosan nő: már minden negyedik személy háztartásában megtalálható, és közülük több mint félmillióan használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve különböző videótartalmak megtekintésének céljából, de külföldi és magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.
Az utóbbi évek során megjelent az OTT (Over The Top – azaz az interneten keresztüli) műsorszolgáltatás, melyről minden harmadik 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személy hallott már, míg a Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb – csupán 9,1 százalék találkozott már vele, és mindkét esetben az a jellemző, hogy egyelőre még igen kevesen próbálták ki illetve használják mindennapjaikban.
Jelenleg a teljes magyar népesség 4 százaléka él tévékészülék nélküli háztartásban, de közülük 167 ezer személy mégis fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat interneten keresztül.
Néhány nappal ezelőtt publikálta a Nielsen Közönségmérés a műsorfogyasztásra, tartalomra vonatkozó negyedéves tévépiaci körképét is. Ez alapján kiderült az is, hogy műsorfajták a magyarok kedvencei, vagy hogy mennyi időt töltenek televíziózással.
