Nemrégiben jelent meg az a hír, hogy Leonardo DiCapriónak vissza kell adnia az Oscar-díját egy korrupciós ügy miatt. Mielőtt a rajongók a szívükhöz kapnának, fontos tisztázni, nem arról a szoborról van szó, amelyet a színész A visszatérő című filmért kapott és amely sokak szerint már évek óta járt volna neki a színészi teljesítményéért. Hanem az eredetileg Marlon Brandónak adott Oscar-szoborról, amelyet DiCaprio forgatási ajándékként kapott A Wall Street farkasa című filmért a Red Granite Pictures nevű cégtől. A Brando-hagyatékból rejtélyesen eltűnt szobrot a DiCaprio nevét viselő alapítvány jótékonysági aukción használta volna fel.
A szobor lefoglalását az amerikai hatóságok kezdeményezték, mivel az ügyészek szerint kapcsolatba hozható a Najib Razak malajziai miniszterelnök által 2009-ben létrehozott és elképesztő nagyságú, több milliárd dolláros sikkasztási és pénzmosási ügyben érintett 1MDB (1Malaysia Development Berhad) nevű fejlesztési alappal. A hollywoodi utalások rendre visszaköszönnek az ügyben: IMDB-nek hívják ugyanis az egyik internetes filmes adatbázist, a cégháló egyik tagja több mozifilm jogainak birtokosa, a gyanúsítottak pedig szívesen forgolódtak sztárok között.
Kuala Lumpur-Hollywood tengely
Najib Razak gyakorlatilag miniszterelnöki családból származik. Édesapja, Abdul Razak Husszein Malajzia második miniszterelnöke volt, akit Husszein Onn, Najib, a nagybácsi követett a pozícióban. Najib 1976-an lépett be a politikába, amikor átvette édesapja helyét a maláj parlamentben. Az 1980-as évektől volt védelmi miniszter, oktatási miniszter, majd 2009-ben, a családi hagyományt követve, őt is miniszterelnöknek nevezték ki. Najib nagyon szeret golfozni, például Donald Trumppal is játszott: a jelenlegi amerikai elnök egyenesen a “kedvenc miniszterelnökének” nevezte őt. Sőt Barack Obamával is játszott néhány éve Hawaii szigetén.
A 1MDB-t Najib alapította eredetileg azzal a céllal, hogy egy globális befektetési alapként malajziai fejlesztésekhez gyűjtsön pénzt. Ehelyett azonban a hatóságok gyanúja szerint a Red Granite Pictureshöz csatornázta át a forrásokat. A pénzből aztán luxuscikkeket és műtárgyakat vásároltak. Az amerikai igazságügyi minisztérium úgy számolt, hogy legalább 3,5 milliárd dollárt sikkasztottak el az 1MDB-ből, és a hatóságok éppen 536 millió dollár értékű vagyontárgyat lefoglalását tervezik. DiCaprio rögtön jelezte, hogy mindenben együttműködik a hatóságokkal és az alapítványa már megkezdte a kért vagyontárgyak átadását, így Marlon Brando Oscar-díja mellett egy Picasso- és egy Basquiat-festményét, valamint egy Diane Arbus-fotográfiáét. A Red Granite vásárolta meg korábban A Wall Street farkasa mellett a Dumb és Dumber kettyó, illetve a Megjött apuci! című film jogait is, így a lefoglalások a hozzájuk kapcsolódó vagyontárgyakat is érintik.
A nő legjobb barátja
A csalók nem sajnálták a pénzt a luxuscikkekre, lefoglalásra vár például egy 164 millió dollár értékű jacht is, amely Jho Low maláj üzletember tulajdonában áll. Low is fontos szerepet játszott a csalásban, és az ellopott pénzt többek között arra használta, hogy azzal imponáljon Miranda Kerr ausztrál modellnek. A News.com ausztrál hírportál részletesen ismertette a keresetlevél erre vonatozó részeit. A dokumentum szerint az első ajándékot, egy 1,29 millió dolláros, szív alakú gyémántot 2014-ben, Valentin-nap alkalmából adta Kerrnek, nem sokkal azután, hogy a nő elvált Orlando Bloom színésztől. Az ékszert Low Lorraine Schwartz New York-i ékszerésztől rendelte, akivel – a valószínűleg szintén lopott pénzből vásárolt – luxuslakásában találkozott. 2014 novemberében egy újabb 3,4 millió dolláros gyémántfüggőre adott le rendelést az üzletember, amelyhez aztán 800 ezer dollárért vásárolt láncot, majd vett egy 1,5 millió dolláros gyémánt ékszerszettet, illetve egy 755 ezer dolláros gyémántfülbevalót is. Mindezek mellett Low férfi színészeknek is szívesen küldött ajándékokat, de Leonardo DiCaprióval például körbe is repülte a világot, hogy kaszinózzanak.
Fotó: Getty Images / Dimitrios Kambouris
Vagyonelkobzás, a jogi kiskapu
A csalássorozat felgöngyölítése 2015-ben kezdődött, amikor feltámadt a gyanú, hogy 700 millió dollárnyi közpénzt kapott. A maláj legfőbb ügyész és egy parlamenti bizottság vizsgálódni kezdett, Najib pedig igyekezett gyorsan lerendezni ezt a kis kellemetlenséget, ezért gyorsan leváltotta a helyettesét és a legfőbb ügyészt is. Ahogy arról az Átlátszó is írt, Najib erős kézzel fogta a sajtót és lecsukatta az ellenzéki politikusokat. Így joggal reménykedhetett abban, hogy átvészeli a botrányt.
Ekkor azonban közbelépett az Egyesült Államok és vizsgálatot indított. Az USA a tényleges bűntettel Najib és Jho Low mellett Riza Azizt, Najib mostohafiát vádolta meg. A nyomozás szerint a bűncselekményt három ütemben, 2009 és 2012 között követték el, a hálózatban svájci, luxemburgi, szingapúri és amerikai bankok is szerepeltek. A nyomozásban az USA és Svájc mellett Hong Kong, az Egyesült Királyság, Luxemburg, az Egyesült Arab Emírségek is részt vesz.
A felelősségre vonást nehezíti, hogy Najibot mint politikust nemzetközi egyezményekben biztosított mentelmi jogok védik. Ezért döntöttek úgy az amerikai hatóságok, azon belül is az ügyészi hivatal, hogy a bírósági eljárás helyett inkább megpróbálják vagyonelkobzással visszaszerezni az ellopott pénz egy részét. 2016 júliusában a svájci szövetségi hatóságok már le is foglaltak több Monet- és van Gogh-festményt, ingatlanokat, és egy repülőgépet is. A módszerrel azonban nem mindenki ért egyet, a jogvédő ACLU álláspontja az, hogy a vagyon bűncselekmény útján keletkezett, még nem jelenti azt, hogy a vagyon tulajdonosa fehérgalléros bűnöző lenne.
Fotó: Getty Images / Mikhail Svetlov
A nép védelmezője
Najib politikai pályafutása ugyan több évtizedes, de most elég rázós időszakot kell túlélnie. A nemzetközi korrupciós ügy mellett egy francia bíróságon is zajlik egy per, amelyben szóba került Najib szerepe a maláj hadsereg 2002-es tengeralattjáró-vásárlásában és egy mongol tolmács meggyilkolásában is. Ezen felül a családját összefüggésbe hozták borneói illegális fakitermeléssel, az ellenzék a lemondását követeli, a maláj állam szekuláris mivoltát pedig iszlamista militáns csoportok fenyegetik.
Ennek ellenére a The Diplomat nevű portálnak nyilatkozó biztonsági elemző, Keith Loveard szerint a választók szemében a miniszterelnök továbbra is a hős és a védelmező szerepét tölti be. Többek között azért, mert a kormányzati intézkedések révén a maláj nemzetiségűek előnyt élveznek például a munkaerőpiacon és az oktatásban is az ország népességének 22,6 százalékát kitevő kínai etnikummal szemben.
