A lakáskiadás bérleti díját eddig terhelte egészségügyi hozzájárulás (eho), 2017-től azonban már csak az 1 millió forint feletti bevétel átlépése esetén. Az adótörvény keddi megszavazásával pedig 2018-tól teljesen megszűnik a bérleti díj eho-ja (eddig 14 százalék volt). A továbbiakban csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük a bevétel után.
A kormány álláspontja szerint ez az intézkedés nemcsak a magánszemélyek fizetési kötelezettségét csökkenti, de egyben a bérbeadási piac fehéredését is jelenti, hiszen egyre kevésbé éri meg a bérbeadásból származó jövedelmeket eltitkolni. Voltak olyan vélemények is, hogy a lépés megállíthatja majd a bérleti díjak további növekedését.
A jövedelem megszerzésének idejétől függ, kell-e fizetni ehó-t
Mivel külön hatályba léptető rendelkezés nincs, az adócsökkentés a 2018.01.01-ét követően megszerzett jövedelmekre vonatkozik majd – tudtuk meg Ruszin Zsolt adószakértőtől. Ami megmozgathatja a némi tartalékkal is rendelkező, eddig legálisan adózó bérbeadók fantáziáját, hogy addig se siessék el a díjak realizálását. Ezt megtehetik például úgy, hogy ügyvédi letétbe helyeztetik az összegeket, és majd csak jövőre kérik a saját számlájukra a pénzt, amikor már csak 15 százalék adót kell fizetni utána.
Az adószakértő szerint azonban várhatóan a NAV sem fogja ezt tétlenül szemlélni, hanem úgynevezett „adózási kérdést” bocsát majd ki, a 2018 előtt előlegként beszedett, ügyvédi letétbe helyezett, de a bérbeadónál még jövedelemként el nem számolt bérleti díjakra. Valamint az adócsökkentés visszaélésszerű „korai kiaknázásával” szemben a rendeltetésszerű jogalkalmazásra fogják majd felhívni a figyelmet. Szóval kétszer is meg kell gondolni a trükközést.
A kkv-k tulajdonosainak is lehetnek „kreatív” ötletei
A bérleti díjak adóztatásának jelentős csökkenése Ruszin szerint beindíthatja azon mikro- és kisvállalkozások tulajdonosainak fantáziáját is, akik eddig éppen az eho miatt nem kértek bérleti díjat a székhelyért vagy telephelyért. Úgy véli, a 15 százalékos adómérték okán elszabadulhatnak majd az ilyen költségelszámolások.
Holott a tulajdonosoknak – jól felfogott érdekükben – ügyelniük kellene a színlelt szerződések fogalmára és kapcsolt félként a piaci viszonyok fenntartására. A közvetlenül, vagy közeli hozzátartozóin keresztül közvetve többségi tulajdonos magánszemély által számlázott túlzott bérleti díjakat ugyanis az adóhatóság – a jól követhető piaci árak miatt – könnyedén adóhiánnyá fordíthatja át, az azt elszámoló társaságnál, figyelmeztet.
Ha azonban a költségelszámolásra „hajtó” tulajdonosok a fenti korlátokat betartják, akkor újra virágozni fog a munkabér, társas vállalkozói díjazás mellett a bérleti díj elszámolása is – valószínűsíti. Őket segíti majd, hogy a bérbeadás „intézményesített és jogilag védett, egyivarú” jövedelmi forrás, azaz nem minősíthető át gazdasági tevékenységgé, szemben például az értékesítésre szánt lakásépítéssel és lakásvásárlással.
Jövőre tényleg megéri fehéren kiadni a lakást
Ráadásul a magánszemélyként végzett bérbeadást nem terheli iparűzési adó sem. Viszont építményadó igen (költségként leírható), amit azonban nem kevesen sumákolnak el.
Igaz, az önkormányzati adóhatóságok érdekérvényesítő képességei szerények. Vagyis ha a bérbeadó nem vallja be az építményadót, és a bérlője magánszemély, akkor lehet, hogy sose jut a helyzet a hatóság tudomására.
- Ha a bérbeadó a saját vagy más vállalkozásának számít fel bérleti díjat és az egyben a székhely, azt még a nyilvános adatokból kiderítheti az önkormányzati adóhatóság.
- Ha viszont egy kizárólag az adóhatósághoz bejelentett telephelyről van szó, az rejtve marad az önkormányzati adóhatóság előtt is, hiszen nem szokásuk a cégjegyzék helyett az adóhatóság holnapján tájékozódni.
Ruszin szerint arra is figyelni kell (például őstermelőknél és kisadózó egyéni vállalkozóknál), hogy a tevékenység mellett futó áfamentes ingatlan-bérbeadással töltődik az évi 8 millió forintos alanyi adómentes keret.
