Megölték Tiszakécskén a világutazót – ” Éreztük, hogy a hulla átvágott minket”

Több bűncselekményt elkövettek korábban, napi szinten drogoztak, ez kötötte össze őket és gyakorlatilag borítékolható volt, hogy lebuknak – dióhéjban ez derült ki a Magyar Narancs Tiszakécskén készített riportjából, ahol tavaly tavasszal két fiatal brutális módon megölt az izraeli világutazót.

N. Károly

Olyanok beszéltek a két fiúról, akik régóta ismerték őket. A cikkből kiderül, hogy az idősebb támadó, N. Károly a nehezebb sorsú, a gyermekvédelem ki is emelte a családjából, Kocséron élt  nevelőszülőknél 11 évig. Állítólag azután kezdődtek a problémák, hogy nagykorú lett. A fiatal szerzett képesítést, mezőgazdasági gépészként végzett, és külföldön is dolgozott, például Hollandiában és Belgiumban. Akiknél ennyi éven át lakott, két éve nem hallottak felőle.

Egy ismerőse szerint, akivel Hollandiában dolgozott ” jó fej srác amúgy, de néha idegbeteg”. Állítólag folyton féltékeny volt barátnőjére, emiatt gyakran szívott – ott ugye legálisan. “Nem becsülte meg magát, nem voltak vele elégedettek, haza is küldték” – mondta.  Ezután már nem költözött vissza nevelőszüleihez, és egyre mélyebbre csúszott, mindenkitől lejmolt.

Kocséron volt egy háza, amit a nagykorúvá válásakor az államtól kapott pénzből vett. Mindent eladott, felszedte a csempét, lopta az áramot, tartozott a szolgáltatóknak, ki is kapcsoltak mindent. Egy kád maradt csak az üres szoba közepén, meg egy szivacs.

Ezután kezdett “csövezni”, ismerősöknél húzta meg magát, volt akinél napokra, másnál hetekre. ” Szívességből, mert megsajnáltad, mert jó volt a dumája” – mondta az ismerős. Két éve megpróbálta összeszedni magát, kiment a vér szerinti anyjához Olaszországba, hogy ott majd dolgozni fog, de egy hét múlva feladta és visszatért

Képtelen volt megtalálni a helyét a világban, és folyton szívott. Mindent csinált érte, lomizott, kukázott, lopott, csakhogy a pénzt összeszedje rá. Engem is átvert, kit nem?

A fiatal egy másik ismerőse is megszólalt, ő is említi a bizonyos volt barátnőt, Laurát. Azt mondta, ha N. Károly bekábítószerezett, többször üvöltötte, hogy megöli a lányt. Egy-egy ilyen rohama után órákba telt, hogy lenyugodjon. Állítólag többször próbált leállni a drogokról, hiába, és a törvénnyel is meggyűlt a baja, többször elítélték.

Utolsó szabadulása után visszaköltözött Tiszakécskére, és egy romos, elhagyatott házban élt. Abban, amelynek udvarán megölték Ofirt.

S. Edvárd

Társáról, S. Edvárdról is sok mindent megtudtak. Ő nem intézetis, elvált szülők gyermeke. A fiú rákapott a kábítószerre és mindent eladott otthonról. Az anyja állítólag nagyon rendes nő, de nevelőapjával már nem jött ki, így került utcára. Ő is ismerősöknél húzta meg magát, közben segédmunkázott. Egy régi iskolatársa szerint 13 év körüli lehetett, amikor rákapott a kábítószerre, mert rossz társaságba keveredett. Többször betépve ment órára és eladogatott mindent, amit az anyjától kapott.

Edvárd betegesen sokat tolt, zsályát, herbált, kristályt, mindent, amit lehetett.

Ugyan volt munkája, de  voltak vele gondok, nem mindig járt be ugyanis dolgozni. Egy ismerőse szerint a gyilkosság előtt  nagyon magába roskadt, mert két héttel korábban, balesetben meghalt az egyik barátja.

A riportból kiderül az is – mint már fent írtuk – hogy a tettesek lebukása borítékolható volt.

N. Károly egyik barátja eleve tudott arról, hogy a fiatal szállást kínál Ofirnak, és ígéretet is tettek neki, hogy nem bántja. De ő később odahívta Edvárdot, akivel később megölték a férfit. Aznap még bulizni mentek, és hencegtek, hogy van pénzük, másnap fodrászhoz is elmentek.

N. Károly használta az áldozatkövetkező nap laptopját, következő nap pedig a fülhallgatóját. A másik fiú pedig bevitte a helyi bankba, hogy forintra váltsa az Ofirtól elvett pénzt. Mindent, amit tudtak eladtak az ismerőseiknek.

Mindösszesen 9000 forintra tettek szert ketten egy ember pusztulása árán. Az is kiderült, a fiatalok dühösek voltak, miután megölték a világutazót, hogy csak háromezer forint volt nála. “A kristály hatása alatt éreztük, hogy a hulla átvágott minket” – mondta Edvárd még a bíróságon.

Ismerősük szerint a következő napokban N. Károly már-már furcsán nyugodtnak tűnt, Edvárd viszont feszült volt. Ő azt mondta,

gyanús volt, hogy Károly arra kérte, ne mondja el senkinek, hogy találkozott az izraelivel. “A srác elment Kecskemétre, és kész” – ezt vágta oda.

A rendőrség pár nappal később kezdte a keresést, nem sokra rá pedig a holttestet. Kérdezősködni kezdtek, így jutottak el N. Károly egy ismerőséhez, aki azt állítja, gyakorlatilag ő dobta fel a tetteseket. A fiatal vele akart ugyanis felváltatni 20 dollárt, ő pedig számon kérte. Azt a választ kapta, hogy csak lehúzták Ofirt. K. ezt elmondta az egyenruhásoknak, de azt ő sem gondolta, hogy valójában megölték.

Brutális gyilkosság

Ahogy arról beszámoltunk, a 40 éves izraeli férfi 2016 márciusában érkezett Magyarországra, mert meg akart tanulni a nyelvet. Április közepéig Kecskeméten szállt meg, majd a következő napokat Tiszakécskén töltötte. Ahogy azt eddig is tudtuk, alkalmi szállásokon vagy a szabadban, sátorban, hálózsákjában éjszakázott. Személyes tárgyait egy kerekes utazóbőröndben, pénzét pedig a ruhájában tartotta.

Támadói – egy mindössze 22 és egy 20 éves fiú – ekkortájt Tiszakécskén csavarogtak, együtt ittak. Alkalmi munkákból éltek, olykor pedig loptak, de állandóan pénzszűkében voltak. Az idősebb vádlott egy romos házban töltötte az éjszakákat, ő figyelt fel a külföldire, akit többször látott a vasútállomás környékén. Úgy döntött, hogy elcsalja magával és elveszi az értékeit.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség keddi tájékoztatásából kiderül, a kegyetlen gyilkosság napján – április 21-én – összefutott a férfival, és szállást ajánlott neki a romos ház udvarán. Az áldozat magára húzta a hálózsákot és becipzározta azt, így aludt el. Eközben a fiatal odahívta cinkosát, hogy megbeszéljék, mi legyen.

Ott álltak az áldozat felett, és az idősebb fiú felvettette, hogy nem elég, ha kirabolják, hanem végezniük is kell vele, mert régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy milyen érzés lehet ölni.Tanakodni kezdtek, hogyan, mivel gyilkolják meg, végül úgy döntöttek – ahogy azt korábban már megírtuk – az udvaron lévő téglákat használják. Az ügyészség azonban kedden azt is közölte,

előbb 2-3 méter távolságból, majd egyre közelebbről nagy erővel dobálni kezdték alvó áldozatukat.

Az egyébként gyenge fizikumú férfi felébredt, de mire kiszabadította magát a hálózsákból, már nem tudott védekezni, csak próbált elhúzódni, ám rövid időn belül elvesztette az eszméletét. A támadók azt hitték már nem él, ekkor leálltak. Kisvártatva azonban a férfi életjeleket mutatott, ekkor az elsőrendű vádlott fejbe rúgta. Ekkor vesztette életét.

A vádlottak gátlástalanul, az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel és brutalitással hajtották végre cselekményüket – közölte az ügyészség.

Ezután a fiúk átkutatták a férfi holmijait és magukkal vitték két mobiltelefonját, laptopját, fülhallgatóit, a nála lévő háromezer forintot és húsz dollárt. Mielőtt elhagyták a helyszínt, a holttestet a romos ház melléképületébe húzták és törmelékkel fedték le. A lopott holmik egy részét másnap a fiatalabb vádlott eladta, a többi értéket pedig elásta.

A férfit először eltűntként keresték, a rendőrség felhívást tett közzé, ám napokkal később megtalálták.

Az ügyészség a januárban emelt vádat az ügyben, a bíróság áprilisban kezdte meg a tárgyalást.  Az első napon egyikük sem tett vallomást de a lényeget egyikük sem tagadja: ők ketten öltek, méghozzá téglákkal. N. Károly életfogytiglant, S. Edvárd pedig 18 évet kapott.