Közélet

Az iskolaállamosítás miatt perel Budaörs

Több mint kétmilliárd forint hozzájárulást fizettetne az állam az önkormányzattal azután, hogy elvette az intézményeket.

Pereli a budaörsi önkormányzat az államot az iskolák elvétele miatt, pénteken a Fővárosi Törvényszéken tartottak tárgyalást – erről a hvg.hu számolt be.

A portál emlékeztet: az állam idén az iskolák működtetői szerepét is átvette. Bár az ingatlanok az önkormányzatoknál maradtak, ehhez a tulajdonhoz már nem társultak jogok, törvény tiltja, hogy a település az épületet elidegenítse, bérbe adja vagy hitelt vegyen fel rá. A vagyonkezelő a területileg illetékes Klik lett. Ezzel együtt a kormány bevezette a szolidaritási hozzájárulás bevezetését, vagyis a tehetősebb önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk az állami iskolák fenntartásához.

A számítások szerint Budaörsnek 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie, az első részlet, 255 millió forint januárban volt esedékes, utána pedig havonta 170 millió forint. A követelt hozzájárulás a háromszorosa annak, mint amit a város eddig az iskolái működtetésére fordított, és a település költségvetésének 16 százalékát teszi ki. Emellett kétszer akkora összegről van szó, mint amennyit a város összes feladatához hozzájárulásként kap az államtól, így a város a költségvetés nettó befizetőjévé válik.

A keresetlevél szerint ezzel összeomlott a település költségvetése, veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátása és a tervezett beruházások. „Jogalkotással elkövetett károkozásra” és visszaélésszerű jogalkotásra hivatkoznak, míg az állam azzal érvel, hogy a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet és a jognak alárendeltség ténye is megmarad, illetve a magyar bírói gyakorlat eddig elzárkózott az állam által jogalkotással okozott károk megítélésétől.

Az első tárgyalási napon a bíróság felszólította az államot, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza, hogy a jogalkotással okozott károk tekintetében nem vonható polgári jogilag felelősségre, és a szolidaritási hozzájárulásként történő elvonás miért nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, illetve elvárhatóan járt-e el a törvény előkészítés során, például kikérte-e az önkormányzatok véleményét. A következő tárgyalási nap június 9-én lesz – írják.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik