Csaknem tizennégy év után jogerős ítélet születhet annak a nőnek az ügyében, aki a vád szerint 2003 őszén megölte újszülött gyermekét. Az ügyben első fokon tavaly decemberben született döntés, az anya akkor hét év fegyházbüntetést kapott tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt.
A vád szerint a nő 2003 októberében egy másfél szobás, lakótelepi lakásban élt öt gyermekével, a férje kamionsofőrként dolgozott, keveset volt otthon. Az asszony a harmadik szülése után eltitkolta újabb terhességeit, a férjének mindig csak a harmadik hónap után beszélt a gyermekek érkezéséről. A hatodikként született babát a férj a tatabányai kórház babamentő inkubátorában helyezte el.
A nő eltitkolta hetedik terhességét is a környezete elől, a gyereket egy éjjel a kisebbik szobában szülte meg. Az újszülöttet egy lepedővel lefedve megfojtotta úgy, hogy 20 percig erősen magához szorította.
“A vádlott miután a fürdőszobában rendbe tette magát, lepedőbe csavarta a gyermek holttestét, és egy barack színű és egy kék színű textil darabbal, valamint egy fehér színű, kötött garbóval és egy kék-rózsaszín-fehér színű, csíkos pulóverrel együtt egy TESCO feliratú bevásárló táskába tette. Ezt követően a vádlott egy bokorhoz vitte a csecsemő becsomagolt holttestét, és ott elrejtette. Ezt követően a vádlott a szülés nyomait eltakarította a kis szobából is, letisztította az ágyat, és kidobta a véres ágyneműket”.
– áll a vádiratban.
A holttestet másnap egy hajléktalan találta meg. A bíróság megállapította: a kisfiú bár koraszülött volt, nem szenvedett fejlődési rendellenességben, életképes volt.
A nő korábban a rendőröknek azt mondta, nem tudta, hogy ismét várandós. A gyilkosság után egyébként a házaspárnak még két gyermeke született.
A bűntényre a DNS-alapú azonosítás és a nyilvántartások fejlődése derített fényt 12 évvel a bűncselekmény után. A börtönbe került apától vett minta egyezést mutatott egy halva talált újszülött DNS-ével, ez alapján jutottak el a hatóságok a gyermek anyjához. A bíró hozzátette, a DNS-minták egyértelműen bizonyították az anya-gyermek kapcsolatot, továbbá a köldökzsinór-elkötésre használt csipeszen a vádlott vérét találták meg.
Az elsőfokú döntés azért nem emelkedett jogerőre, mert a védő elsődlegesen a minősítés megváltoztatása, azaz gondatlan emberölés vétségének megállapítása, másodlagosan enyhítés miatt fellebbezett.
