A 2015/16-os magyar bajnokságot a Ferencváros utcahosszal, 33 mérkőzésen szerzett hetvenhat ponttal nyerte meg. Thomas Doll csapatának hátát huszonegy pont távolságból nézte a második Videoton, míg huszonháromról a bronzérmes DVSC.
A klubvezetés okkal várta bizakodva a tavaly nyári BL-selejtezőt, ahol aztán mindjárt az első meccsen csúnyán beleszaladtak a késbe az albán FK Partizani ellenében. Később a klubvezetés a BL-sokkra, továbbá Nagy Ádám, és Roland Lamah távozására fogta, hogy a 2016/17-es bajnokságot is gyengén kezdték a zöld-fehérek.
A Fradi baja az, hogy eltelt az ősz, és erősen beleharaptunk már a tavaszi szezonba is, de azóta sem megy igazán a csapatnak. Momentán negyedikek, a nemzetközi kupaszereplésért is izzadniuk kell. Ha Gera Zoltánék a hátralévő összes meccsüket megnyerik – azért valljuk meg, kevés az esély erre -, akkor is csak hatvanöt pontjuk lehet, ergo tizenegy ponttal múlják alul a tavalyi produkciót.
A magyarázat egyszerű: hiába a magyar szinten grandiózus, nagyjából három milliárd forintos költségvetés, a rengeteg jól fizetett idegenlégiós, ha tavaly nyár óta gyakorta látható játékszervezési koncepció nélkül, esetlegesen futballozik a csapat. Kiváltképp a támadójáték akadozik.
Ugyanakkor a közelben, az Üllői úttól nem messze, a Bozsik-stadionban kicsiben alakul valami, ami hasonlít Európához. Látni lehet, ugyan a Honvéd költségvetése tán harmada sincs a Fradiénak, a két klub edzés és egyéb feltételrendszerét sem lehet egy lapon említeni, de ha van edzői koncepció és nem extra képességű, de kellő értelmes játékos, aki megvalósítsa azt, akkor néző számára is kivehető a játékkoncepció, mi több, jön az eredmény is.
A Fradi épp az elmúlt hetekben kétszer is megtapasztalta azt, milyen nehéz eredményesen futballozni a Honvéd ellen. Először a kupában még ugyan nyertek, de már akkor sem csináltak semmit (2-0), a játék akkori képe, a helyzetek száma alapján is inkább a Honvédnak állt a zászló. A kispestiek egy hónappal később a bajnokságban bebizonyították, jelen állás szerint sokkal jobb formát mutatnak, mint a zöldek.
Ráadásul amikor Doll edző a Budapest Honvéd-Ferencváros 2-1 meccs után azt nyilatkozta; “játékosaim össze-vissza szaladgáltak”, kiderült az is, a kívülről láthatónál is nagyobb lehet a gond.
Mi a titka a Honvédnak, mi a gondja a Fradinak?
A lesszabály változásai
Kezdetekben két védő minden gond nélkül lefogta az ellenfél 5-8 támadóját, hiszen az 1925 előtti lesszabály miatt a két védő, az állóbekk és mozgóbekk közötti tér megjátszhatatlan volt, mert a kor szabálya szerint aki oda futott és labdát kapott lesen tartózkodott volna.
Így az ellenfél térfelén az „előre passz” (3-as mozgás), vagy „mélységi átadás” ki sem alakulhatott, a labdás támadónak az alábbi opciói maradtak a védelem átjátszására:
- 1: indítás üres térbe
- 2: csellel egyéni játék
- 4: oldalpassz
Ennek köszönhetően rengeteg volt a tudatos lesre állítás, ergo az 1920-as években eltűnt a gól a pályákról. A futball szabályalkotó testülete módosította a les megítélését. Az 1925-ös kiigazítás után a két bekk közötti tér is megjátszhatóvá vált. Változott a játék is, a területvédekezést felváltotta az ember-ember elleni játék. A csapatok mélységben jobban tagozódtak.
Az 1970-es években a játék fizikális fejlődése hatására a hollandok ismételten elővették a lescsapdát, az ellenfél tudatos lesre állítását. Ennek a futballnak egyik legművészibb megoldása volt a tudatos térfélkiürítés, amikor sokszor 5-7 ellenfél támadót tudtak lesre állítani.
A szabályalkotók ismételten csavartak egyet a szabályon és 1990-ben kimondták, hogy az egy vonal már nem les, majd 1995 óta már csak az a játékos volt lesen, aki aktívan avatkozik játékba úgy, hogy abból előnyt szerez csapatának.
Marco Rossi csapata a magyar bajnokságban az egyedüli, amely megpróbálkozik azzal a fajta aktív területvédekezéssel, amit az európai élcsapatok is játszanak.
Ez persze nem csoda, hiszen Rossi olasz, és az olaszokról tudjuk, hogy a védekezés nagymesterei. Ők úgy fogalmaznak, hogy „imádják, ha az ellenfélnél van a labda”, hiszen ha megszerzik azt, a kinyílt védelmet kedvükre zilálhatják szét.
A keretes írásunkban felsorolt lesszabály-változások azt hozták maguk után, hogy amíg korábban a lestaktika játékkoncepcióként volt jelen a játékban, vagyis a cél a támadók lesre állítása volt, addig ma már
Mai világunkban klasszikus lestaktikát – vagyis amikor cél a támadók kifejezett lesre állítása -, csak végszükség esetén, „közvetlen gólveszély elhárításakor” alkalmaznak.
Akárcsak a Honvéd, amely múlt szombaton lefocizta a Fradit, az első fél órában két gólt lőtt a Ferencvárosnak és mindkét találatát az aktív területszűkítésnek köszönheti.
Külön érdekesség, hogy az első gólja a saját kapusának, míg a második gólja az ellenfél kapusának előreívelése utáni helyzetmegoldásból született.
Nézzük hogyan lő gólt a Honvéd és miért nem lő gólt a Fradi!
A Honvéd első találata előtt Gróf, a hazai kapus felível egy védők által visszaadott labdát. Amíg a labda úton van, a Honvéd védelem területet szűkít. A laszti Gera elé kerül, aki átvétel után Kleinheslernek adná a labdát, aki beindul, ahelyett, hogy felé mozogna. A labdát Lovrics szerzi meg, amely végül Zsótér elé kerül, aki végigszáguld a pályán és gólt lő.
Videón is:
A második gólt megelőzően Dibusz kapukirúgása után fejelő párharc alakult ki és a labda Hidi Patrik elé került.
Hidi a labda átvétele után még fel is néz, amiből előre lehetett látni, hogy a következő lépésben az egyetlen elöl lévő Honvéd támadót Eppel Mártont indítja. A Ferencváros védelme mélyen visszahúzódik (a képen nem is látszanak), miközben az indítás pillanatában szűkítve a területet és lesre állítani a centert előre kéne mozogniuk. A végeredmény: Eppel az FTC védők kíséretében gólt lő. Mindez videón így néz ki:
Példák a Honvéd Újpest elleni területszűkítésére:
Azért választottuk a ezt a meccset példaként, mert az Újpest még az a csapat és Nebojsa Vignjevics az az edző, amely nyolcadik helye ellenére európai felfogásban, bátor támadófutballt követel meg tanítványaitól.
1, Diarra előbb az oldalvonal felé vezeti a labdát. A védelem előre mozogva területet szűkít. eközben a mali játékos egy váratlan megoldással megfordul és kiugratja a támadókat, akik ekkor már lesen vannak
2,Balogh vezeti be a labdát az oldalvonal felől, majd kiugratja Lázokot, aki lesen kapja a labdát, mert közben a védelem területet szűkített.
3, az újpesti játékos keresztbe vezeti a labdát. Eközben a Honvéd védelem területet szűkít. Amikor a támadó egy ívelt átadással kiugratná társát, az már lesen van. A képen látható, hogy a kispesti védelemben összműködési zavar volt, mert a bekarikázott védő lemaradt az egységesen kimozgó társaihoz képest.
4, Végül egy elhibázott megoldás: Balogh lelassulva érkezik a Honvéd védőfalára és belöbböli Lázoknak a labdát, aki azért nincs lesen, mert a védelem jobb oldala beragadt. Értsd: nem egyszerre és egy időben szűkítették a Honvéd játékosai a területet.
A Honvéd játékának és jelenkori sikerességének legerősebb fegyvere a mérkőzések alatt rendre jól alkalmazott a területszűkítés, amit Marco Rossi tanítványainak láthatóan kiválóan leoktatott. Míg a Honvéd játékosai ismerik és a labda visszaszerzésére felhasználják ezt a védekezési rendszert, majd gyors ellentámadásokat építenek ebből, addig Thomas Doll nem él ennek lehetőségével.
Mivel más nem látszik a Fradi játékában arra következtetünk, a német edző inkább az összevásárolt, drágább, alapvetően valóban jobb játékosok egyéni kvalitásaitól várja a meccs megnyerését. Ezt tette hazai pályán, a Honvéd és a DVTK elleni kupameccseken és ezt tette Kispesten a bajnokin is. Az nem rossz, ha egy edző bízik játékosai kvalitásában, viszont ha csak abban hisz, abban viszonylag nagy az esetlegesség.
A Honvéd az edző tudatos koncepciójának, a csapat játékosállományához leginkább alkalmazható játékszervezésének köszönheti aktuális sikereit. Ez speciel találkozik az olasz edző otthonról hozott futballtradíciójával.
A keretes írásban a Honvéd Újpest elleni meccséből kiragadott példákból látható, Doll számára is könnyen elemezhető típusszituációk azok, milyen az amikor a Honvéd területszűkítéssel kényszeríti ki vagy a labdaszerzést, vagy az így lesen maradt támadó társaknak az elhamarkodott labdabejátszást a védelmi vonal mögé.
Azonban az is látható, hogy Rossi fegyvere rendkívül nehéz feladat. Nagyfokú figyelmet és több játékos egy időpillanatban történő egységes, nagy intenzitású csapatszintű mozgását igényli a területszűkítés alkalmazása. Elég, ha csak egy ember hibázik és ezt a támadó csapat azonnal góllal bünteti.
Olyan csapat, amely letámadja, kapujához szögezi ellenfelét. Megfelelően, folyamatosan megújulva kellene felkészüljön arra, hogy ezeket a hibákat észlelje, vagy arra, hogy feltörje az effajta, az európai középcsapatok által még magasabb szinten alkalmazott reteszt.
Védekezésben a területszűkítéses labdaszerzést a Fradinak is, de a klubfilozófiának megfelelően megfelelően magasabb védelmi vonalon kellene tökélyre fejlesztenie. Ezzel ugyan próbálkoznak, de a jelenlegi csapat ezt messze nem alkalmazza még úgy, mint a Honvéd a sajátját.
Támadásban Doll leginkább a felállt védelem elleni támadásvezetéseket kellene megfelelően leoktassa játékosainak. 2015 őszi népligeti edzéslátogatásunkon még azt láttuk, Doll is próbálkozik ezzel, ami akkor még felettébb jól működött itthon, de a tavalyi bajnokságban használt és itthon sikeres passzvonalakkal a nemzetközi szint legalján láthatóan semmire sem mentek, ráadásul az ideire évadra már az OTP Bank Liga többi csapata számára is sematikussá váltak, kiismerhetőek lettek.
Thomas Doll a fentebb jelzett problémák összességének köszönheti csapata kiszámíthatatlanságát, a szaporodó “egyéni hibákat”, vagy ahogy ő fogalmazott, a játékosai “össze-vissza szaladgálását”.
Alighanem a klubvezetésnek igaza van abban, hogy Nagy Ádám, Cristian Ramírez (télen őt is eladták) és Roland Lamah hármas elvesztése túl nagy rést ütött a csapat játékán. De ahogy látható, a pótlásuk sem sikerült. A Tavaly nyári útkeresés a mostani futballtavaszra már helyben topogássá, olykor tanácstalan erőlködéssé, egysíkú zakatolássá silányult. Mindez a ráfordított erőforráshoz, a keret erősségéhez képest váratlannak, olykor érthetetlennek tűnő pontvesztésekben realizálódik.
Ezért elemzésünk végén leírjuk még egyszer: lehet, hogy a Fradi hála a sorsolásnak kupát nyer. Az is lehet, felér a dobogóra, de ettől még továbbra is messze van Nyugat-Európa.
