A nép és a nemzet fogalmáról értekezik Vona Gábor a Magyar Nemzetben megjelent hosszas, egész oldalas történelmi fejtegetésében. A középkortól a Horthy-korszakon és a kommunizmuson át a jelenig terjedő áttekintésben a Jobbik elnöke arra jut, hogy a rendszerváltozás óta eltelt 27 évben nem sikerült létrehozni a népi és nemzeti identitás harmonikus, integratív és teremtő egységét.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a XX. századi minták üres folytatását és azok destruktív rivalizálását láthattuk
– állapította meg a politikus. Szerinte a jobboldal lényegében a két világháború közötti nemzettudattal, a baloldal pedig a kádárista néplélekkel kísérletezgetett, sokszor azzal is torz módon, kormányzásuk alatt pedig a szocialisták minden nemzeti viszonyulást üldöztek és megbélyegeztek.
Az Orbán-kormány a korrupció nyers és leplezetlen vállalásával új úri elit létrehozására vállalkozott, annyi tragikus különbséggel a két világháború közötti nemességhez képest, hogy utóbbiak komoly politikai és kulturális teljesítményt tudtak felmutatni – vélekedett Vona.
Klebelsberg Kunó és Andy Vajna között nem csupán korszakbeli a különbség
– írja, hozzátéve, hogy a baloldal kizárta a nemzettudatot a néplélekből, a jobboldal nemzeti büszkesége pedig nem párosult a néplélek iránti érzékenységgel.
Vona szerint a modern magyar identitásban össze kell fonódnia a néphez és nemzethez tartozásnak, a néplélek és a nemzettudat egymással társítandó identitásokat jelent. A nép a nemzet és a nemzet a nép – állapítja meg.
