Nem ölni indultak, csak az ellentét szításáért lőttek a házakra – ezt állítja a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, akit nem jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt a bíróság. Szerdán kezdődik a másodfokú per a Fővárosi Ítélőtáblán.
A Népszabadság összefoglalójában azt írja: Kiss Árpád ügyvédje szerint védence legfeljebb foglalkozás körében elkövetett halált okozó szándékos veszélyeztetésért és engedély nélküli fegyvertartásért vonható felelősségre, amiért nem kaphatna többet tíz évnél. Kiss az első fokú tárgyaláson beismerő vallomást tett: elismerte, hogy járt Galgagyörkön, Tarnabodon és Piricsén, de letagadta, hogy azért mentek oda társaival, hogy romákat öljenek.
Bérdi Zsolt ügyvéd szerint Kiss elismerte, hogy feszültséget akart kelteni a magyar és roma társadalom közt, azt viszont visszautasította, hogy ölési szándék vezette volna. Kiss azzal védekezett, hogy ha ölni akartak volna, nem éjnek évadján mennek oda, amikor már mindenki nyugovóra tért, szerinte csak vaktában lövöldöztek.
Bérdi szerint több szabálytalanság is történt a perben, az első fokon eljáró bíró olyan döntéseket hozott, amiket nem tehetett volna meg, például iratok titkosságát oldotta fel, hogy bizonyítani tudja a vádat.
A hét évvel ezelőtti gyilkosságsorozatban hatan vesztették életüket, köztük egy ötéves gyermek. A négy vádlott közül első fokon hármat – Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot – életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége nélkül. A negyedrendű vádlottat, a katonai elhárítás volt ügynökeként a bíróság előtt is összevissza hazudozó Csontos Istvánt 13 évre ítélték, az ő esetében az ügyészség hosszabbításért fellebbezett.
