Tudomány

A környezetszennyezés a legkegyetlenebb gyerekgyilkos

Az öt évesnél fiatalabb korban elhunyt gyermekek halálának több mint egynegyedét okozza az egészségtelen közeg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése szerint 1,7 millió gyermek él olyan környezeti kockázatoknak kitéve, mint amilyen a légszennyezés, a passzív dohányzás, vagy a rossz minőségű ivóvíz.

Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint a szennyezett környezet halálos, és ez kifejezetten igaz a fiatal gyermekekre. A fejlődő szerveik és immunrendszerük, illetve kisebb testük és légutaik miatt különösen veszélyezteti őket a rossz minőségű levegő és víz.

A legnagyobb fenyegetést a légszennyezés jelenti. A számítások alapján évente 570 000 öt évnél fiatalabb gyermekkel végez a szabadban vagy fedett helyen belélegzett káros levegő, illetve a rossz levegő okozta betegségek – ilyen kór például a tüdőgyulladás.

A szennyezett levegőnél semmi sem veszélyesebb a gyermekekre, még a malária és a nem megfelelő ivóvíz sem szed ilyen megdöbbentően sok fiatal áldozatot.

A légszennyezés azonban egyéb módon is károsítja a gyerekeket. A szakértők szerint a szennyezés évente egymillió koraszüléshez vezet, és további milliók élethosszig tartó légúti megbetegedésének – például asztmájának – kialakulását okozza. Sőt, a rossz levegő tartós belélegzése fiatal korban fejlődési rendellenességeket is előidézhet. Egy 2015-ös londoni kutatás rámutatott, hogy kilenc éves kor fölött azoknak a gyerekeknek, akik a város szennyezettebb részein nőttek fel, akár 10 százalékkal is kisebb lehetett a tüdőkapacitása, mint átlagos kortársaiknak.

A nem megfelelő szennyvízelvezetés illetve a rossz minőségű ivóvíz szintén igen kockázatos az öt évnél fiatalabbakra, csak a hasmenés évente 361 000 gyermek halálát okozza. Bár a probléma a megfelelő fejlesztésekkel orvosolható lenne, a számok azt mutatják, hogy a túlzott innovációnak is megvannak a maga veszélyei.

Az elektronikai hulladékok – például a telefonok és a számítógépek alkatrészeinek – nem megfelelő újrahasznosítása súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Évente nagyjából 20-50 tonnányi e-szemetet termelnek világszerte, ennek többségét Kelet-Ázsia fejlődő országaiba szállítják.

A hulladékot aztán sokszor olyan durva módszerekkel hasznosítják újra, mellyel toxinokkal és káros nehézfémekkel teli füst keletkezik. Ez nem csupán rákot, szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet, de fiatal korban az intelligenciát is csökkentheti.

A WHO-nak egyébként van ötlete a kétségbeejtő helyzet megoldására. A szervezet egy olyan módszereket tartalmazó listát közölt, melyekkel a kormányok csökkenthetik a kisgyermekeket fenyegető szennyeződések mértékét.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik