Különleges ökoszisztéma fejlődött ki a magyarországi világháborús bombatölcsérekben

Vad Csaba, az ausztriai vízi ökológiai kutatóközpont, a WasserCluster Lunz szakértője és az új tanulmány vezető szerzője szerint bár a bombatölcsérek alapvetően természetellenesek, mégis segíthetnek a természet megóvásában – éppen úgy, mint az elsüllyedt hadihajók és tengeralattjárók, melyek az óceán mélyén mesterséges korallzátonyokká alakultak.

A Pest megyei Apaj környéke a második világháború alatt a pontatlan légitámadás áldozata lett. A bombázás a település közelében található repülőteret érintette, sok robbanóeszköz azonban célt tévesztett, hatalmas gödröket hozva létre. Ezen kráterekben később összegyűlt a víz, így mára több mint száz apró tavat találni Apaj mellett. Hasonló, bombatölcsérekben kialakult állóvizeket egyébként a Föld számtalan pontján lehet felfedezni.

Mivel Apaj környékén a talaj nagyon szikes, a föld vízzel való keveredésével a területen igen különleges, Magyarországon ritkán azonosítható létformák is kifejlődtek.

A Kárpát-medence természetes belföldi sós tavai egyedinek mondhatóak. Az úgynevezett szikes tavaknak más sós állóvizekhez képest viszonylag alacsony a sótartalma, viszont igen lúgosak. A sajátos környezetben különleges élőlényeket találni, éppen ezért ezen tavak védettek.

25 év alatt kétszer találtak ilyen rákot

Vad Csaba kutatócsapata 54 bombató különböző részeiből vett mintát, ezeket elemezve a szakértők az előforduló fajok számára és típusára is következtetni tudtak. A vizsgálat során összesen 274 fajt azonosítottak, így vízi bogarakat, teknősöket, valamint több ritka vagy majdnem veszélyeztetett élőlényt is.

Néhány valóban különleges létformát is felfedeztek, például a Halamphora dominici nevű algát, amely Közép-Európán kívül csak a chilei sós tavakban található meg. Emellett egy ritka rákfajt, az Eubranchipus grubiit is azonosították, melyet az elmúlt 25 év alatt csupán kétszer regisztráltak Magyarországon.

Vad Csaba szerint annak ellenére, hogy Európában számtalan régi háborús övezet található, meglepően keveset tanulmányozzák ezeket a robbanóeszközök által létrehozott élőhelyeket.

Miután a csapat összehasonlította az apaji bombatavakat és Magyarország természetes sós állóvizeit, a kutatók arra jutottak, hogy a két típus biológiai sokszínűsége hasonló.

Mile Orsolya, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szerint a tölcsérek kiváló modellek lehetnek a szikes tavak élővilágának kutatásához. A bombatavak jelentőségét azonban nem szabad túlértékelni, az összetettebb helyi természetes állóvizek biológiailag sokkal színesebbek. Vad Csaba is egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a kráterek inkább másodlagos élőhelyek lehetnek. Ennek ellenére nem szabad veszni hagyni ezeket a mesterséges környezeteket.

Hazánkban a bombatölcsérek többségét már feltöltötték, de mivel a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavainak nagyjából 80 százaléka eltűnt az utóbbi időben, érdemes lenne megóvni a bombázásokkal kialakult sós vizeket.

(New Scientist)