Hosszan tartó, súlyos betegség után halt meg a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
Csikós Attila 1942. augusztus 5-én Ungváron született. Mintegy ötszáz prózai és zenés előadás, balett és nagyopera, étterem és élménypark, lovagi játék, szórakoztató központ, játékfilm és tv-film látványvilágát határozta meg Magyarországon és külföldön.
1965-től nyolc éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense. A Magyar Állami Operaházban 1968 és 1979 között műteremvezető világosítóként, megbízott díszlettervezőként kezdte pályáját. Első operaházi díszlettervét 1969-ben Verdi A trubadúr című operájához készítette. Ezt csaknem nyolcvan további opera- és balettelőadás követte. 1989 és 2005 között a Magyar Állami Operaház vezető díszlettervezője volt.
Száznál több szabadtéri és arénaprodukció fűződik a nevéhez, többek között a Carmen, Hunyadi László, az Álarcosbál, A trubadúr, az Aida, a Salome és a Jézus Krisztus Superstar. 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája jubileumi előadásának díszletét tervezte. 1968-tól mintegy 90 színházi bemutatóra is tervezett díszletet a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban.
1992-ben Kaltenbergben a középkori kastélyt és a lovagi torna négyezer fős tribünjét, 1996-ban a coloradói Vailben középkori éttermet, 2001-ben Párizsban az Eurodisney Park Ludwig Király Kastélyát és éttermét, 2003-ban Münchenben a Ludwig Király Éttermet, 2005-ben Aichiben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a sanghaj-i világkiállítás német pavilonjának kastélyéttermét tervezte. 2011-ben fejezte be a középkori élményváros tervezését Zsámbék mellett, 74 hektáros területen.
Művészetét 2015. október 10. és november 29. között Álomvilág címmel mutatta be életmű-kiállítás a Vigadó Galériában. Szintén 2015-ben látott napvilágot a Balassi Kiadónál munkáit és életét dokumentáló könyve Épített varázslat címmel.
Ókovács Szilveszter főigazgató az Operaház örökös tagjának és mesterművészének halála előtt egy nappal levélben tolmácsolta, hogy az Arabellához és a Szilfid című baletthez készült két utolsó díszletét az Opera védetté nyilvánítja, és megőrzi az utókornak. Csikós Attila 40 éven át határozta meg az Opera látványvilágát egyenes folytatója az Oláh Gusztáv-i, Fülöp Zoltán-i örökségnek.
Csikós Attilát az MMA és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
