Szmogriadó: rák, infarktus, stroke a tét

Idén másodszor telepedett szmog a fővárosra. Január végén egészen rossz volt a helyzet, a főpolgármester azonnal a riasztási fokozat elrendelése mellett döntött. Most “csak” a tájékoztatási fokozat van érvényben, és az időjárás úgy tűnik, kegyes lesz hozzánk, lassan javul a levegő minősége.

Mostanra feltehetően az egész ország tudja, hogy a közellenség ilyenkor a szállópor, azaz a PM10, aminek 75 milligramm/köbméteres koncentrációja a figyelmeztetési,  100 milligramm/köbméteres szintje pedig a riasztási küszöb.

Mindent belélegzünk, amit nem kellene

Mi a baj vele? A szállópor emberi egészségre gyakorolt hatásáról Dr. Páldy Annát, az Országos Közegészségügyi Központ  környezetegészségügyi szaktanácsadóját kérdeztük.

A szálló por olyan szilárd és cseppfolyós részecskékből áll, amelyek átmérője nem haladja meg a 10 mikrométert, vagyis kisebbek a milliméter századrészénél.

Szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz, pontos összetétele a keletkezés helye és ideje alapján változik. Most télen jellemzően megtalálhatók benne többek között olyan, a tökéletlen égés során keletkező szénhidrogének, amelyeket a WHO egyértelműen rákkeltő anyagoknak nyilvánított.

Gyakorlatilag a fűtésből, a közlekedésből, a gyárak, üzemek kibocsátásából származó, veszélyes anyagokról van szó, amelyek olyan aprók és könnyűek, hogy a levegőben lebegnek. Hétfőn Budapest egyes részein már érezhető, hogy a levegő csípős, rossz szagú, még egészséges embernél is izgatja a felső légutakat, köhögést, tüsszögést, orrfolyást okozhat, csípheti a szemet.

Akadálytalanul jut a vérbe

Ez a magas PM10-koncentráció “azonnali hatása”, ami kellemetlen ugyan, de önmagában nem veszélyes. Ám akár 24 órán vagy egy-két napon belül sokkal komolyabb problémák is jelentkezhetnek.

Már a 10 mikrométeres részecskék is könnyen átverekszik magukat a légutak emelte akadályokon, és a szálló por szemcseméretét lefelé bármeddig bonthatjuk. Az egy mikrométernél kisebb anyagok már akadálytalanul jutnak a tüdőbe, ahol a léghólyagocskákon keresztül bekerülnek a vérbe.

Itt hozzájárulnak a vérrögképződéshez, az érelzáródásokhoz. Végső soron pedig tüdőembóliát, szív- és agyi infarktust is okozhatnak.

És okoznak is. Egy tiszta levegőjű (a szállópor koncentrációja kevesebb, mint 10 mikrogramm/köbméter) naphoz képest ha a elérjük a 100 mikrogramm/köbméter szintet, hat százalékkal nő a szív- és érrendszerrel összefüggő halálozások száma – emeli ki Páldy Anna.

Hosszabb távon a szennyezett levegő növeli a rosszindulatú tüdődaganatok kialakulásának esélyét, hazánkban a szállópor számlájára írhatjuk az ilyen, halállal végződő esetek 5-8 százalékát.

Inni és bezárkózni

Elég meggyőző, hogy megértsük, a szmogriadónak fele sem tréfa. Az egészségügyi károk minimalizálása érdekében alapvető fontosságú, hogy mindenki betartsa a korlátozásokat. Nemcsak “törvénytiszteletből”, hanem a saját élete védelmében. Egyrészt.

Másrészt a szakember szerint egyénileg is védekezhetünk. A lehető legkevesebbet tartózkodjunk a szabadban, főleg a gyerekek, idősek, és légzőszervi, keringési betegségekkel küzdők. Szüneteltessük a szabadtéri sporttevékenységet, szmogriadó alatt ne menjünk kocogni, hagyjuk a kerékpárt. Ha mégis “muszáj”, viseljünk porszűrő maszkot.

Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, ami segít a vért hígítani, illetve vitaminok megfelelő pótlása. Ami a szellőztetést illeti, csak módjával, és akinek van otthon légszűrő, -tisztító berendezése, hát most kapcsolja be.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)