Belföld

Mennyire etikus és törvényes lelőni 200 összeterelt vaddisznót?

Óriási indulatokat keltett a zselici vaddisznónépirtás csütörtökön. Utánajártunk, általános és szabályos-e 200 állatot lelőni, és mennyibe kerülhet egy ilyen vérengzés. Elég sokba.

Nagy botrány lett, miután a Bors lehozta csütörtökön, hogy 200 körüli vaddisznót lőttek le a Mecsekerdő Zrt. sárréti erdejében, a baranyai Zselicben. Az egész ügy egy informátortól pattant ki, aki jelezte ezt Szakács László MSZP-s képviselőnek, aki kérdést intézett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez, aki elismerte és elmagyarázta a történteket.

Azzal mindenki tisztában van (ha meg nincs, akkor pláne leírom), hogy a vadászat nem feltétlenül úri huncutság, hanem a vadállomány normális mértékű fenntartásához elengedhetetlen feladat. Például a statisztikák szerint a vaddisznók állománya évről évre növekszik, mivel az embereken kívül nincs természetes ellenségük, nincs medve, csak disznó. Épp ezért szabad egész évben vadkant és vadkocát vadászni.

Fotó: MTI / Sóki Tamás
Fotó: MTI / Sóki Tamás

A fenti történetben azonban volt egy csavar: a vadakat állítólag összeterelték a külföldi – úgy tudjuk, német – vadászok számára, akik halomra lőtték őket. Ez valóban megdöbbentő, pláne, hogy mekkora vita bontakoztak ki az ügyből minden olyan oldalon, ami lehozta a sztorit, például nálunk, a 24.-hu-n is.

A miniszter válasza

Fazekas amúgy azt írta válaszként, hogy november 5-én történt a vadászat a Mecsekerdő sasréti vadkertjében (így nevezik a területet a szakzsargonban, ahova áthelyezik a túlszaporodott állományt, ez persze sokhektáros, körbekerített térséget jelent, ld. lejjebb). Már áprilisban egyeztettek a megrendelővel, aki 5 százalékos kedvezményben részesült, ellenben az árjegyzék feletti egyedi árban állapodtak meg a szállás és ellátás tekintetében.

Ez alapján kijelenthető, hogy a Képviselő Úr levelében foglaltakkal ellentétben a Zrt. a vadászattal kapcsolatban különleges kedvezményt nem adott a megrendelőnek.

Fazekas válasza szerint egy 350 hektáros vaddisznós és egy 800 hektáros vegyesvadas kertben történt a vadászat, minden szakmai, jogi és etikai szabály betartásával. Hozzáteszi, hogy nincs akadálya a külföldiek vadászatának annak ellenére sem, ha nem vadászkamarai tagok. Pusztán szerződést kell kötniük a bérvadászatra. Fazekas azt írja, a zselici vadállományt nem érte kár, ráadásul az egyre nagyobb vadkárt okozó állatokat sikerült likvidálni, aminek a földtulajdonosok is örülnek.

Bónusz, hogy szerinte még a költségvetés is pénzhez jutott így.

Vaddisznó a vadaskertből, karácsonyfa az ültetvényről

Megkérdeztünk egy hivatásos vadászt, a Bakonyban dolgozó Rékasi Csabát is a történetről. Ő is ismeri a sárréti erdőt, ami szerinte óriási.

Szakmailag elfogadható

– mondta a 200 disznó lelövéséről, mivel a disznók 364 napon át vannak etetve, gondozva a vadaskertben, ahol szaporodhatnak is. Ez a kert alapvetően egy több száz hektáros, zárt terület, az állományt szaporítják és a kerten kívüli befogásokkal növelik. Így a vadásznak is megvan az érzése, hogy nagy területet kóborol be vad után, ráadásul sokkal biztosabban fog állatot találni. Így nem a külső, erdei állományt ölik le. Rékasi hasonlata szerint

a karácsonyfáról is azt hiszik, hogy az erdőből jön, pedig ültetvényről.

Egy ilyen kilövés úgy van szerinte megtervezve, hogy a törzsállomány megmaradjon. Előtte mindenképp felmérik, hány és milyen disznó él a kertben. És ha a gazdag (akár külföldi) vadász sok állatot akar lelőni, teljesítik az óhaját.

Manapság sajnos a pénz határozza meg a világot.

Rékasi ezzel is indokolta, hogy az erdő- és vadgazdálkodás végső soron üzlet az államnak. Az erdészeteknek pedig feladatuk figyelni az állami vagyonra, miközben a maximális hasznot hajtják.

Fotó: MTI / Komka PéterFotó: MTI / Komka Péter

Az adott vadászaton Rékasi szerint kb. 15 puskás vadász lehetett jelen, ha valóban vadkertről beszélünk (márpedig ekkora terítéket csak ott lehet összehozni). Szerinte milliós összeget fizethettek a vendégek, ő 200 eurós részvételi és 100 eurós elejtett állatonkénti árral számolt (lejjebb mi is végeztünk egy kurta kalkulációt). Annyi bevétel még lehet ebből, hogy később a vadhúst feldolgozzák és eladják – zömmel külföldi piacokra. Azért Rékasinak is van gondja a 200-as disznóöléssel:

etikai okokból nekem is vannak aggályaim.

Ő se tartja feltétlen a legjobb eljárásnak ennyi disznó hirtelen kivégzését, de szerinte a válság előtt ez általános volt. Spanyolországból jött akkoriban különösen sok gazdag vadász, akik csak 3-4 napot maradtak, ez volt az egész évi vadászatuk, ezt viszont maximálisan ki akarták használni. Így ők is lőttek le többször nagy mennyiségű állatot. Rékasi más típus, a rendszeres megfigyelés és erdőjárás, amit kedvel, “én szeretek sokat járni egy-egy vad után” – mondja magáról.

Sasrét dióhéjban

A Mecsekerdő honlapja azt írja a sasréti erdőségről, hogy ott egyéni és társas vadászat közül is lehet választani, szabad területen gím- és dámszarvasra (csak korlátozottan), őzre, vaddisznóra, míg vadaskertben gímszarvasra, őzre, vaddisznóra és muflonra lehet lőni. A vadaskertekről ezt írják:

A kertek a nagy terítékű hajtóvadászatokat biztosítják illetve azokat a vendégeket szolgálják ki, akiknek kevés az idejük és biztos eredménnyel szeretnének vadászni.

A honlapon egyébként a tavalyi célszámokat találtuk meg, ezek szerint a 2014-15-ös szezonban 2100 egyed elejtését tervezték, ebből 1080 a vaddisznó. És akkor itt egy árlista, ami alapján végeztünk egy gyors számítást, mennyibe kerülhetett csak a vadászat (koszt+kvártély nélkül):

3000 euró (ha feltételezzük, hogy valóban 13-nál többen voltak + 200×300 (kilőtt vaddisznók száma szorozva egy példány átlagárával) = 63 000 euró = 19,6 millió forint (311 forintos középárfolyammal számolva.)

Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Kérdéseinkkel megkerestük a Mecsekerdő Zrt.-t is, ahol az ünnepi szabadságolások miatt hétfőre ígértek választ. Úgy tudjuk, hírzárlat van az állami cégnél, emiatt is várható, hogy inkább hétfőn felel majd a kérdésekre a Zrt.

Jogilag mindenképp törvényes

Megkerestük az Országos Magyar Vadászkamarát is, ahonnan Földvári Attila kommunikációs és külkapcsolatokért felelős főmunkatárs válaszolt. Szerinte is fontos megkülönböztetni – ahogy a törvény teszi – a vadaskertet. Szerinte “a vad szempontjából teljesen mindegy, hogy hol hozzák terítékre: a kukoricatábla szélén, a lesről egy erdei nyiladékon vagy történetesen egy vadaskertben. Jogilag mindegyik esetben törvényes vadászati tevékenységről van szó.

Földvári is állítja, morális kérdés leginkább a vadaskertben történő hasonló méretű levadászás, ami a hazai és külföldi vadászokat is nagyon megosztja. A kamarai főmunkatárs azt írja még, hogy téves a Bors információja az éves terítéktervről: “A 210 vaddisznó ugyanis a Sasrét nevet viselő, 4000 hektáros vadgazdálkodási egységre vonatkozik. A kertben a jogszabályok értelmében nincs ‘keret’, amely ‘kimerülhetne’.” Földvári hozzáteszi, nem támogatja az állam a vadásztársaságokat, azoknak magukat kell fenntartani. A vadászat márpedig nem barbár dolog:

Napjaink állattenyésztési gyakorlata sokkalta kegyetlenebb bánásmódot jelent az állatok számára, mint a vadgazdálkodás, amely során a természetes környezetükben, ugyanakkor a szükségleteik bőséges kielégítése mellett élnek (etetés, itatás, dagonyák, sózók a területen). Ha rákeres az interneten az intenzív állattartásra, és csak a képeket nézi meg, illetve elképzeli, ahogy egy lövéssel terítik le például a 10 éves szarvasbikát, máris érteni fogja, miért kiáltok tévhitet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik