Az állatok többsége reagál a fényre, s igen kifinomult látórendszert fejlesztett ki, amellyel komplex képeket képes alkotni környezetükről. Jó példa erre a rovarok összetett szeme – oculi compositi -, amelyek pontszemekből – ommatidium – állnak.
Némely teremtmény, mint például a tengeri sün, reagál a fényre, holott nincs szeme. Korábbi kutatások azonban kimutatták, hogy számos olyan génnel rendelkeznek, amelyek az ideghártya – retina – kialakulásával kapcsolatosak. Ez azt jelenti, hogy olyan génjeik is vannak, amelyek a szem fényérzékelő proteinje, az opszin szintéziséért felelősek.
“Ez a felfedezés indította el a kutatásainkat” – fogalmazott Sam Dupont, a Göteborgi Egyetem tengeri ökológiai intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője.
Mint kifejtette, azt kívánták megtudni, hogy a tengeri sün szervezetében merre lokalizálódik az opszin, így felderíthetik, hogy miféle fényérzékeny struktúrák, azaz fotoreceptorok segítségével tájékozódnak környezetükben.
A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a fotoreceptorok a tengeri sün egész testfelületén megtalálható csőszerű “lábak” végén található.
“Úgy véljük, hogy a felnőtt tengeri sünök egész testfelülete egyetlen összetett szemként működik” – magyarázta Sam Dupon.
