Mit szól Vona lebuzizásához?
Aki ilyet tesz, pláne közpénzmilliárdokkal fizetett sajtó segítségével, az egy bunkó. Akkor is, ha miniszterelnök az illető.
Orbán Viktor egy bunkó?
Igen, annak tartom, különösen mert olyanokat is bántanak a mocskolódásokkal, akik nem politizálnak.
Vona visszavágása sem volt elegáns azzal, hogy a Jobbik sosem állna elő olyannal, hogy „Orbán veri a feleségét és Grazba jár pszichiátriai kezelésre”. Minek felemlegetni soha nem igazolt, vagyis hazugságnak tekintendő állításokat?
Vona Gábor nagy önuralomról téve tanúbizonyságot pont arra hívta fel a figyelmet, mennyire nem illik ilyenekkel vádolni egy politikust.
Az önuralom abban rejlett, hogy kibírta nevetés nélkül a Graz-sztorizást.
Elítélte és hazugságnak nevezte. Bármit tesznek, mi nem süllyedünk fideszes mélységbe.
Amúgy nem Orbán buzizta Vonát, hanem Terry Black egy lapban.
A teljes, közpénzmilliárdokból folyamatosan hizlalt kormánypárti sajtóban. Ne legyünk már naivak.
Az a lap önt is megizzasztotta a susnyássztorival.
Én nem izzadtam.
Odahaza azért összetört néhány herendi, nem?
Áh!
Ennyivel elintézi?
Szerencsés alkat vagyok. A legtöbb politikus persze kevésbé higgadt, roncsolható, lehet törést okozni a magánéletében, de én bírom a strapát.
A pártban mit szóltak a házasságon kívüli kapcsolatához, az erdei autóskalandjához? Összekacsintós vállveregetéseket kapott vagy pfujoló moralizálást?
A Jobbik specialitása, hogy a vezetése épp úgy, mint a tizenhétezer fős tagság és a több százezres tábor a külső támadás hatására összezár, sőt védekezésül visszatámad. Esetemben sem bomlott meg az egység.
Férfiasabban is beleállhatott volna a vitába. Elég béna magyarázat a lesifotóra, hogy „a velem hosszabb ideje magánéleti kapcsolatban élő hölgynek pisilnie kellett, utána pedig elszívott egy cigarettát is”.
Miért lenne béna?
Benzinkúton is találni mosdót, miért nem oda parkolt be?
Érdemes beszélgetni nőkkel, és megkérdezni őket, hogy inkább benzinkútnál pisilnek, ahol nem érzik biztonságosnak a körülményeket, félnek a fertőzésveszélytől, vagy inkább az erdőt választják.
Politikusként gáz erdőben szerelmeskedni?
Azt nyilatkozta: „Titkosszolgálati eszközökkel folytattak magánnyomozást ellenem, melynek célja lejárató anyag összeállítása, mely teríthető az Orbán Viktor szolgálatában lévő médiabirodalomban.” Tudja ezt bizonyítani?
Két-három nappal az erdőben történt lefotózásunk előtt, a képviselői irodaházból távozva tűnt fel, hogy rám tapad egy autó, de aztán a forgalomban elveszített.
Az erdőben is kiszúrtam a fotóst, és miközben menekült, le is fényképeztem, feljelentést tettem, de a rendőrség visszaírta, hogy szerintük nem történt bűncselekmény. Eltussolták. Pedig frakcióvezetőként tagja vagyok az Országgyűlés honvédelmi tanácsának, mely krízishelyzetben dönt arról, hogy megyünk-e a háborúba. Vajon tényleg mindegy, hogy egy ilyen embert a magánéletén keresztül zsarolható helyzetbe hozhatnak?
Háború egyelőre csupán az alsóneműkben dúl, ennek nyomán a bulvárban önök lettek a csapodár frakció. Néhány privát e-mail nyilvánosságra kerülése után maga a pártelnök, Vona Gábor volt kénytelen elismerni egy házasságán kívüli viszonyát. „Ez az én felelősségem, amit vállalok. Ember vagyok, megbuktam, igyekszem tanulni belőle.” A Jobbikban ilyen ügyben a nyilvános bűnbánat a követendő magatartás?
Hiszünk a politikusi őszinteségben. Én sem kezdtem hazudozni.
A harcos, gárdás korszakban még azt sugallták, hogy legalább a pártvezetés csupa makulátlan, mélyen keresztény, a család szentségét soha meg nem becstelenítő ifjúból áll.
De a politikánk ettől még tisztességes, racionális.
A Jobbik-frakciót segítő személyzet tele éppen hogy húszéves, nem kifejezetten bokáigszoknyás bölcsésznek öltözött lányokkal. A szakértők kiválasztása során nem a felkészültség, hanem a dekorativitás a fő szelekciós szempont?
Az ifjúsági tagozatunkból elég sokan segítik a törvényhozói munkát, innen nézve különleges a szakértői felhozatalunk: a Jobbiknál dolgozó lányok átlagosan negyven évvel fiatalabbak például a kereszténydemokratáknál tevékenykedő nőtársaiknál. És ez persze igaz a férfi kollégákra is. Tudja, mi a fiatalok kedvenc pártja vagyunk.
Hogyan fér össze a buzizás versus Graz-sztorizás azzal, hogy a háttérben alkukat köt a Jobbik és a Fidesz?
Milyen alkukat?
A minap a Jobbik megszavazott egy a Fidesznek fontos, kétharmados támogatást igénylő módosítást az e-közműszabályozásról. Cserébe Orbán az előzetes tervvel ellentétben nem zavarja be a nemzeti dohányboltokba az e-cigarettát és belemegy az óraátállítás eltörlésébe – mindkettő a Jobbik ügye.
Ezek önálló történetek, úri becsületszavamra mondom, hogy nem volt alku.
Nekem meg úri becsületszavára mondta egy fideszes, hogy ez alku: Vona és Lázár kötötte.
Ez kamu.
Nem fura, hogy a két párt egy héten belül három vitás kérdésben támogatta egymást, miközben az ellenzék többi része szembeszavazott?
Elképzelhető, hogy Vona megegyezik valamiről Lázárral, és erről önt nem értesíti?
Elképzelhetetlen. Szerintem. Vona Gáborral minden fontosat megbeszélünk. A lényeges kérdésekben egyébként is vitában állunk a Fidesszel, ott van rögtön a letelepedési kötvény.
Bő két éve migráncsoznak. A népszavazás után plusz egy hónap az alkotmány-módosításosdival telt el, most meg Vona nyújtotta be a maga törvényjavaslatát, amivel a zömmel nincstelen menekültek kitiltása mellett a tehetősöknek kitalált letelepedési kötvényt is eltörölné. Hány bőrt húznak még le erről a sztoriról?
Ha egyszer nemzeti ügynek ítélik a haza migránsmentesítését, mit kötözködnek a letelepedési kötvényt vásárló pár ezer kőgazdagon?
Irracionális onnan idegeneket beengedni a hátországunkba, ahol Magyarország katonai szövetségesei harci cselekményeket hajtanak végre, márpedig az utolsó jegyzés Irakban, az Iszlám Állam által ellenőrzött területen volt. Egy komoly anyagi háttérrel bíró ember adott esetben sokkal veszélyesebb, mint egy a zöldhatáron átszökő migráns, hiszen képes terrorsejtet létrehozni.
Ha két probléma közül az egyik orvosolható, miért nem orvosolják, hogy aztán ráforduljanak a másikra?
Mert ez számunkra elsősorban biztonsági kérdés.
Említette, hogy Vonával mindent megbeszélnek.
Meg.
Azt a sajtóhírt is megbeszélték, miszerint a Jobbik rendezvényeit biztosító, zömmel a Betyárseregből verbuvált „Vona-gárda” kirúgta egyik tagját, miután az illetőt „fajgyalázáson” kapták? Fajgyalázás alatt azt kell érteni, hogy a férfinak cigány barátnője volt.
Írja a Fidesz-média. A hír egyetlen betűje sem igaz.
Mi a Jobbik terve a Betyársereggel?
Nincs terv.
Barátság van?
Nem szervezeti, hanem emberi kapcsolatok vannak, ha vannak. Felhőtlenül örülök, hogy a Betyársereg tagjai közül sokan szimpatizálnak a Jobbikkal.
Nyugtasson meg, hogy ön szerint nem fajgyalázás, ha egy nem roma magyar roma magyart szeret.
A szélsőjobbos szervezeteknek lehet szerepük, mondjuk úgy, a haza védelmében?
Ezek szerint olvasta a Betyársereges interjúmat.
Ezek szerint önt lehetetlen meglepni.
Alapos ember vagyok.
Ott nyilatkozta: „A válaszom egyértelműen igen, hiszen messze a legütőképesebb hazafias önszerveződésről van szó.”
Ha olyan helyzet adódik, mindenkinek kötelessége a haza védelme, erről szól az általános hadkötelezettség. A Betyársereg tagjai között számos volt és mostani rendőr, katona, kőkemény, komoly kiképzésen átesett ember található.
A Betyársereg mégiscsak szélsőséges szervezet, melynek vezetője nyíltan fajvédőnek, nácinak vallja magát.
Tyirityán Zsolt újabban sportmozgalommá alakítja át a szervezetet. Kifejezetten akceptálom ezt a fejlődési irányt. Járják csak a saját útjukat, de nem feltétlenül kell politikával foglalkozniuk, legalábbis nem olyan részletesen, ahogy mi tesszük azt az élvonalban. Mindentől függetlenül:
Ettől még a betyárok szimpátiája egyre kínosabb a néppártosodó Jobbik számára.
Én nem érzem így. De az kétségtelen:
Az öltözködés és a beszéd viszonylag könnyen újraszabható. A gondolkodást viszont nehezebb áthuzalozni. A jóindulatú megközelítés szerint a parlamenti politizálás évei alatt a jobbikos élcsapat értelmesebbje rádöbbent, hogy a világ nem olyan fekete-fehér, mint a gárdából vagy a kocsmaasztal mellől tűnt. A praktikus értelmezés szerint viszont mindig úgy beszélnek, ahogy az érdekük kívánja: ha a parlamentbe jutáshoz cigányozás kell, cigányoznak, ha a kormányképesség demonstrálásához öltönyt és konstruktivitást szükséges ölteni, hát öltenek.
Azért ebből a csapatból senki nem a kocsmaasztal mellől jött.
Az okos politikus támaszkodik mások tudására, szintetizálja azt. Én például többször találkoztam vállalatvezetőkkel, bankárokkal, és komoly szakmai, emberi, politikai, vezetéstechnikai tanácsokat kaptam tőlük. Lehet, meglepő, de egyáltalán nem tartom ellenségeimnek őket. A tőke természete, hogy igyekszik kihasználni a kiskapukat. Nem haragudni kell rá, hanem szabályozással orvosolni az anomáliákat.
A Jobbik frakcióvezetője a bankárok pártján? Szerez nekem is abból a kávéból, amit önnek főztek?
Hány cukorral kéri?
Jobb keserűn. De ha már ilyen konstruktívak vagyunk: a melegekről mit gondol?
Semmi rosszat.
A homoszexualitás magánügy.
Csak csinálják a négy fal között?
Van, ami nem tartozik másokra.
Kézen fogva sétálhat két meleg?
Azzal nincs bajom.
Az pedig felháborít, ha úgymond polgárpukkasztásból papnak öltözve, kamionon pózolva egymás nemi szerveit tapogatják, ahogy az a Budapest Pride-ról készült fotókon látható. A vallásgyalázás nem menő.
Betiltatná a melegfelvonulást?
Ha egy rendezvényre tömeges igény mutatkozik, meg kell rendezni. De nem Budapest belvárosában. Külső helyszínt biztosítanék.
Más pártoknál, de még nálunk is sokan vannak, akik előítéletesek, de én próbálom elősegíteni, hogy ne fekete-fehéren nézzük a világot.
A felvilágosítás előtt olyanok lehettek jobbikos megyei elnökök, akiknek nem tiszta, hogy butaság egy kalap alá venni minden multit, minden bankárt, cigányt, zsidót, vízisízőt, politikust?
Az általánosítás hibáját a komplett magyar társadalom zöme elköveti néha.
Az komoly, hogy 2018-ban kormányra akarnak kerülni?
Persze. Vagy mi váltjuk le a Fideszt, vagy senki.
Kikkel akarnak kormányozni? Kikből lennének miniszterek, államtitkárok, helyetteseik, minisztériumi főosztályvezetők, osztályvezetők, és így tovább, miközben még a huszonhat fős frakciójukban is akadnak felvilágosításra szoruló általánosítók?
Csak az egyértelműen politikai posztokon cserélnénk, ami csupán nagyjából pár száz fő, annyi pedig rendelkezésre áll.
Hanem olyan embereket hoznék a holdudvarunkból, akik jelenleg is felső vezetőként dolgoznak a versenyszférában, megtanultak vezetni, az embereikért felelősséget vállalni és tudják hozni a saját szakmai gárdájukat.
Gondolom, nem csak a frakcióban, még a városi Jobbik-szervezetek élén is mindenki miniszternek készül.
Meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy a Jobbikban nem a zsákmányszerzés, hanem az ország érdeke diktál: aki a legalkalmasabb, abból csinálunk majd minisztert. Tőlünk távol áll az MSZP-t és a Fideszt jellemző szekértábor-logika. Nekünk az ügyek számítanak, ezért is bántó, hogy a konkurens pártok képviselői meg sem jelennek az általunk szervezett parlamenti egyeztetéseken. Miért viselkednek így?
Mert nem kívánnak részt venni az általuk báránybőrbe bújt farkasnak tartott Jobbik legitimálásában.
A minap az EU alkotmányügyi bizottsága látogatott az Országgyűlésbe, ahol a tárgyaláson a Fidesz egyik politikusa ahelyett, hogy a nemzeti egységet erősítette volna, inkább bennünket minősítgetett.
Azt a Jobbikot, melynek képviselője, Gaudi-Nagy Tamás bő két éve kihajította az EU-zászlót a Parlament ablakán.
Én most arról beszéltem, hogy a többi párt igyekszik stigmatizálni a Jobbikot.
Én meg arról, hogy külső segítség nélkül is stigmatizálta magát a Jobbik.
Orbán Viktor jobbkeze, Lázár János úgy fogalmazott nemrég, hogy legszívesebben kilépne az EU-ból, sőt Varga Mihály pénzügyminiszter is hasonlót mondott.
Ön kihajítaná az EU-zászlót?
Én már akkoriban sem értettem egyet az akcióval.
És a cipőbeköpősdivel? Parlamenti képviselőjük, Kulcsár Gergely tavaly beleköpött a Duna-parti holokauszt emlékmű egyik vascipőjébe, majd egy okét mutató szelfivel kísérve ezt a szöveget posztolta: „Ma délután egy kis feltöltődésre vágytam, ezért meglátogattam a Duna parton, a képen látható vidám helyet. Mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson ide, meg jön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be.”
Megjegyzem, sokkal jobb lenne a helyzet, ha nem mindenféle, amúgy jogos sérelmeken keresztül próbálnánk láttatni a zsidóságot, hanem az értékteremtő dolgaikon keresztül. A magyar zsidóság komoly szerepet vállalt például Budapest építésében, itt az Országházban is megcsodálhatjuk zsidó üvegművesek csodálatos munkáit.
Hogy jön ez a nyálhoz?
Úgy, hogy előremutatóbb, mindannyiunk számára üdvösebb lenne, ha a pozitív történésekről, a közös értékteremtésünkről beszélnénk.
Azzal egyetért, hogy egy országgyűlési képviselő meg kell üssön egy minimális intellektuális, morális szintet?
Persze.
Kulcsárból lehet államtitkár?
Hogyan lehet államtitkár egy „rendkívül éretlen, rendkívül ízléstelen, politikushoz, emberhez méltatlan” képviselőből?
A büntetését megkapta, tettét őszintén megbánta, és mivel más területen értékesen tevékenykedik, hajdú-bihari elnökként komoly közösségszervező munkát végez, valamint ügyesen vezeti a honvédelmi kabinetünket, az országos elnökség úgy döntött, maradhat.
A magát mélyen kereszténynek valló, négygyermekes Kulcsárról írja a kormánybulvár, hogy egy fiatalkorú Jobbik-szimpatizáns lánnyal folytat viszonyt, ami miatt „felháborodott párttagok” etikai eljárást kezdeményeztek ellene.
Ez a hír viszont megint csak kamu. Folyamatosan nyerjük a sajtópereket az Orbánt támogató médiumok ellen, ebben a hónapban körülbelül ötnél tartunk.
Kulcsár nem lépett félre?
Kizárt, hogy fiatalkorú lánnyal lett volna együtt.
A köpködés és a liberális párkapcsolatkezelés nem kizáró ok a Jobbikban, viszont még az előző ciklusban repült a frakcióból a majálison fegyverrel hadonászó Endrésik Zsolt és a nem kevésbé militáns Lenhardt Balázs, a 2014-es választáson vérzett el mások mellett Gaudi-Nagy Tamás és a szabad szájú Zagyva György Gyula. A pár hónappal ezelőtti tisztújításon Novák Elődöt és két másik radikálist váltottak le az alelnöki posztról, Novák a mandátumát is bukta. Vagyis a sokáig erélytelennek tartott Vona sorra leszámolt a hatalmát veszélyeztetőkkel, azokkal, akik nem értettek egyet az általa képviselt néppártosodással.
Ez is egy magyarázat, de a Jobbik útja, politikai iránya egyértelmű. Mi, jobbikosok szeretjük ezt az országot, és aszerint cselekszünk, hogy éppen mit tartunk a nemzet érdekének.
Bogarasnak?
Az átlagember tán néha sokallja, milyen sokat foglalkozunk a magyarsággal.
Az átlagember magyarkodásnak érzékeli a bocskait, a turult, a nagymaomatricát, az árpádsávot.
Tudom. Ebből volt az üvegplafon. De én például nem vagyok a mindig bocskait hordó fajta.
Pedig láttam bocskais fotóját.
Nyilvános rendezvényen összesen egyszer volt rajtam, pont akkor fotóztak.
Ön 2007-ben az elsők között lépett a Magyar Gárdába. A gárdauniformis olyannyira része a „mindenféle külső kifejezési formáknak”, hogy az átlagember a nyilasegyenruhát látta benne, pláne, amikor szebb jövőt! köszöntés kísérte a látványt.
A gárdaruha mögött komoly közéleti tartalom állt, a nyilasok egyenruhájára pedig nyomokban sem emlékeztetett.
Múltidő? Mit tippel, előkerül még valaha a naftalinból az ön uniformisa?
Ki tudja?
Onnan kanyarodtunk el, hogy aki mást mond, mint Vona, repül.
Lesz még tisztogatás?
Azt sem nevezném tisztogatásnak, ami mostanáig történt. Mára egyirányba húzó, korszerű, ütőképes elnökség állt össze.
Ásotthalom hatvannégy vármegyés polgármestere, Toroczkai László mit keres ebben az elnökségben? Kellett egy gesztus a Novák eltávolítása miatt zabos radjobbos rajongók felé?
Laci fontos vezetői tapasztalatokat hoz be, településén a néppártosodás jegyében meg tudta nyerni még a baloldali szavazókat is.
Ásotthalmon a migránsvadászat a néppártosodás alapja.
Egy település megnyeréséhez nem elég csak a migráció, Laci igazi közösségépítő karakter.
Aki utcai balhékban vitézkedő, a Betyársereggel kompatibilis, nem éppen simulékony figura.
Önnek, mint volt rendőrnek?
Mindig is büszke voltam, hogy öt éven át a rendőrségnél szolgáltam.
Előtte volt bolti eladó is.
A nyolcadik kerületi Mátyás téren nőttem fel, tizenkét éves koromban költöztünk a Gyöngyösi úti lakótelepre. A gimit nappalin kezdtem, bő két év után mentem át estire.
Édesapám katonatiszt volt, édesanyám a nyugdíjfolyósítótól ment nyugdíjba. Gyerekkori becsípődés, hogy egyenruhás szerettem volna lenni. A tiszthelyettes-képző után a VI-VII. kerületi kapitányságra kerültem utcai járőrnek, később körzeti megbízott lettem, és közelharckiképzéssel is foglalkoztam.
Az egypártrendszer híveként vagy már forradalmár attitűddel szerelt fel?
Forradalmár nem voltam, de gondolkodó fiatal, aki a szamizdatot olvassa, az igen.
Szamizdatot? Azt a liberálisok, Demszky és köre írta, stencilezte, terjesztette.
És még sokan mások.
Maga az ügy kovácsolta össze az ellenzéki erőket, világnézettől függetlenül.
Diplomát jóval később, már országgyűlési képviselőként, 2013-ban szerzett a szentpétervári IUFS egyetemen. Hogy kerül ki tanulni az ember Oroszországba?
Hát nem úgy, ahogy a kormánypárti média írta! Ott az jelent meg, hogy Kovács Béla felesége tanácsára iratkoztam be „Putyin elitegyetemére”!
Akkor hogyan?
Ott végzett ismerőseim ajánlották.
Hányszor fordult meg Szentpéterváron?
Marketingmenedzsmentet tanultam hat szemeszteren át, minden félév végén kiutaztam vizsgázni.
Drága lehetett.
A tandíj annyi, mint egy átlagos magyar egyetemen.
Plusz utazás, szállás. Interszitizhetett volna Miskolcra is, ahhoz nem kell négyezer kilométer oda és ugyanannyi vissza.
Az online képzés igényelte a legkevesebb személyes megjelenést.
A távoktatás illeszkedik leginkább az életvitelemhez. Nyilván orvost nem lehet így képezni, de a nekem szükséges ismeretek ebben a formában is elsajátíthatóak.
Szentpéterváron járva volt pártfeladata?
Hogy lett volna?!
Vád a Jobbikkal szemben, hogy az oroszok pénzelik a pártot azzal a céllal, hogy zavart keltsenek Kelet-Európában.
Én végképp egyetlen orosz szállal sem tartom a kapcsolatot, nem veszek részt a pártom külpolitikájában.
Számos hír tűnik igazolni a Jobbik orosz kötődését. Hogy csak a legutóbbi kettő említsük: fotó bizonyítja, hogy Gyöngyösi Márton legalább kétszer tárgyalt az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU „üzenőfüzeteként” használt hidfo.ru újságírójával. Aztán: Puttyin jobbkeze, Vlagyimir Szurkov intézte az orosz vízumot két jobbikosnak, Szabó Gábor pártigazgatónak és Szaniszló Adriennek.
Nincs ezekben semmi titok. Szabóék szóltak a külpolitikai kapcsolattartónknak, az pedig az oroszoknak, hogy a pártigazgatónk kimenne tanulmányozni az orosz kampánymódszereket.
Szimpatikusak önöknek az orosz kampánymódszerek?
Nem feltétlenül, de a mozgósítási technikájukból lehet tanulni.
Oroszországban?
Ott is lehet tanulni.
Varrjuk el a magánéleti szálat. A rendőrség és a Jobbik közötti másfél évtizedben üzletelt. Mivel?
Sok mindennel, egyebek mellett irodabútorokkal, amelyeket nagyvállalatoknak adtam el. Meglehetősen magas szintre hoztam fel magam.
A Fideszben ezt másként látják. „Volner egyik korábbi cége jogosulatlanul vont le több mint tízmillió forint áruforgalmi adót, s emiatt az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon rajta. Volner János ezután százezer forintért megszabadult a hárommilliós törzstőkéjű cégétől. Volner János adócsaló.” Ezt Orbán mondta pár hónapja önre, a friss frakcióvezetőre a Parlamentben.
Hazugság! Amikor eladtam a céget, egyetlen fillér kimutatott adótartozása sem volt, és ennek az ellenkezőjét senki, az adóhivatal és a bíróság sem állította soha.
Miért adta el a céget?
Profilt váltottam, nem volt rá szükségem.
Jó érzékkel vált profilt. A mostani szakmájában, a politikában különösen sikeres: tagja az ország második legerősebb pártjában az elnökségnek, pár hónapja ön vezeti a frakciót. Szép karrier a kenyerespulttól a parlamenti patkó első soráig.
Nincs ebben semmi szégyellnivaló. Becsülettel dolgoztam és tanultam, harminc év alatt tettem meg az említett utat. Nem a karrier érdekel most sem, a tisztségeimre nem én jelentkeztem, mindig felkértek, hol az adott közösség, hol Vona Gábor. Arra kaptam lehetőséget, hogy többet dolgozhassam, nagyobb felelősséget vállaljak.
Önt ettől nem kell félteni?
Mondtam a kollégáimnak, ha felfedezik rajtam a pökhendiség legkisebb jelét, nyugodtan lőjenek le.
