November 11. évezredek óta jeles ünnep. A Római Birodalomban elterjedt hagyomány szerint ez volt a téli évnegyed kezdőnapja, amikor hatalmas lakomát csaptak az új termésből és az újborból. A fő fogás rendszerint Mars isten szent állata, a lúd volt: Mars madara, azaz avis Martis. Később a kereszténység Szent Márton Tours-i püspökre emlékezett november 11-én, a nép nyelvén az avis Martisból avis Martinis azaz Márton madara keveredett – itt írtunk arról is, hogy a madarak valójában nem árulták el az emberek elől bujkáló Márton.
Magyarország és királyainak védelmezője
Szent Márton a védőszentje a magyar királyoknak és Magyarországnak is. Ennek egyik oka, hogy a bencés hagyomány szerint 316-317 körül a pannonhalmi várhegy alatti településen született. Ezért választotta patrónusának a 996-ban alapított pannonhalmi bencés monostor és apátság. Ma már tudjuk, hogy Márton ugyan valóban Pannóniában látta meg a napvilágot, de Savaria, azaz a mai Szombathely városából.
A Meroving-dinasztia választotta védőszentjévé, a frank királyok féltőn őrizték híres köpenyét – Márton lassan már nem egy királyi család, hanem maga a királyi hatalom, a királyság védőszentjévé vált. Szent István is az ő segítségét kérte, mielőtt összecsapott Koppánnyal:
Szent István király azonban összehívta főembereit, és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult
– olvashatjuk a Képes Krónikában.
A Márton segítségével kivívott győzelem után az Árpádok, a magyar királyok patrónusa, Magyarország védőszentje lett.
A mulatozás napja
De nagyon fontos szerepet töltött be a nép életében is. A karácsony előtti 40 napos böjt utolsó ünnepe volt Márton napja, amikor egyébként is tilos volt a munka, mert az a jószág pusztulását okozta volna. Ezért az emberek lakomákat, bálokat, vásárokat tartottak, ráadásul erre az időre már vágni lehetett a tömött libát is. Mellé Márton poharával, vagyis a “frissen kiforrt” újborral koccintottak.
Az elfogyasztott liba mellcsontjából pedig fontos információt nyerünk a tél időjárásáról:
De kiindulhatunk a mai nap időjárásából is:
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.
Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
Trágyára állnak a lányok
Márton volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja, az őszi szolgáltatást sok helyen Szent Márton adajának is nevezték. A jószág egyik patrónusaként is tisztelik, ha frissen vágott vesszővel Márton-napon megsuhintják a beteg disznót, az meggyógyul. Göcsejben a csordás és kanász a falut végigjárva tarisznyájába süteményt, korsójába bort kapott, néhol még pénzt is. Az állatok Márton napja táján kerültek végleg az istállóba, főleg Nyugat-Magyarországon a pásztorok ezen a napon számoltak el szolgálatukkal.
Évkezdetre utaló hagyomány, hogy Márton hetében Göcsejben sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. Az archaikus göcseji tájon Márton napjával kezdődik a tél, és egyben az adventtel kezdődő új esztendő, a fiatalok farsangja. A lányok még a XIX/XX. század fordulóján fatálban trágyát szoktak vinni a kertbe, kiborították, majd ráálltak. A négy égtáj felé fordulva mondták:
Keletrül is, nyugatrul is, allulrul is, föllülről is gyüjjenek a kiérük!
(Kiemelt kép: Fortepan)
