Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese elmondta, hogy a legtöbb civil áldozat halálát lakott területen leadott szándékos lövések okozták.
A világszervezet képviselőjének tájékoztatása szerint a harci cselekmények során legalább 21 843-an sebesültek meg.
Simonovic megjegyezte, hogy mindez csak “visszafogott becslés”, s az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval nagyobb a közölteknél. A veszteségmérleg
- a megölt ukrán katonákra,
- a fegyveres szeparatista csoportok tagjaira és
- a civilekre
is vonatkozik.
A főtitkárhelyettes kitért arra is, hogy az ukrán egységek és az oroszbarát szeparatisták között 2015 szeptembere óta érvényben lévő fegyverszünetnek köszönhetően a civil áldozatok száma átlagosan havi 10 halott és 30 sebesült alá csökkent. A fegyvernyugvást azonban időről időre megsértik.
Az ukrajnai helyzet kiszámíthatatlan
– figyelmeztetett Simonovic. Hozzátette, hogy a tartós béke felé vezető további lépések nélkül a konfliktus ismét kiszélesedhet, s ennek súlyos következményei lennének a civilek és az egész régió életére.
Az ENSZ illetékese kifogásolta, hogy nem biztosítanak szabad mozgást annak a 20-30 ezer civilnek, akik a konfliktus fő övezeteiben élnek, továbbá aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy romlott az emberi jogok helyzete az Oroszország által 2014 márciusában bekebelezett, de jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigeten.
(MTI)
