2013-ban fogadták el a Ptk.-módosítást, ami előírta, hogy a nem pontosan fizető üzleti ügyfelekkel szemben a beszállítók minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt alkalmazzanak. Idén márciusban külön törvény is született a behajtási költségátalányról, amivel a korábbi automatizmust eltörölték, vagyis többé nem kötelező, de alkalmazható a büntetés. Egy éven belül. Mindezzel az volt a cél, hogy elősegítsék a pontos fizetést.
Bármelyik cég követelheti tehát a behajtási költségátalányt attól az üzleti partnerétől (vállalkozótól, vállalkozástól, cégtől, szerződő hatóságtól), aki nem fizet napra pontosan, azonban azt korántsem lehet mondani, hogy általánosságban élnének a cégek a lehetőséggel.
Több százezer forintos fizetnivalót is jelenthet
Közműcégek közül például egészen idén májusig nem alkalmazta senki tudomásunk szerint a 40 eurónak megfelelő büntetést, a piacról leköszönő Tigáz volt az első a sorban. Mint írtuk,
Ráadásul náluk hiba csúszhatott az adminisztrációba, mert magánszemélyeknek is kiküldhették a felszólítást. Pedig rájuk nem lehet alkalmazni a behajtási költségátalányt.
Többen is a Tigáz nyomdokaiba lépnének
Mivel a Tigáz szóvivője azt mondta lapunknak, akkor is bevezették volna a behajtási költségátalányt, ha nem vonulnak ki a piacról, ezért kíváncsiak voltunk, a nagyobb szolgáltatócégek tervezik-e, hogy a gázcéghez hasonlóan élnek a lehetőséggel.
Közműszolgáltatókat, telefontársaságokat és a postát kérdeztük, mit terveznek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy velük szemben alkalmazták-e már a büntetést partnereik. Nem egy szolgáltatót találtunk, aki már foglalkozik a bevezetés gondolatával.
A Vodafone nem terhelné ezzel az ügyfeleit
Mégpedig azért nem, mert nem akarják terhelni az ügyfeleiket egyéb díjakkal. Hozzátették, hogy az általános szerződési feltételek (ÁSZF) értelmében így is élniük kell a késedelmi kamat, adminisztrációs díj ráterhelésével az ügyfelek felé.
Velük szemben azonban alkalmaztak már behajtási költségátalányt, igaz, csak néhány alkalommal (a számlák kevesebb mint 1 százalékánál), és törekednek arra, hogy ezt a minimális arányt is redukálják a jövőben. A telefontársaság egyébként alapvetően eredményes eszköznek gondolja a behajtási költségátalányt.
A Telekom titkolózik
Azt viszont nem sikerült megtudnunk, hogy a rivális Magyar Telekom tervez-e a behajtási költségátalánnyal. A csoport kommunikációs igazgatóságától azt a választ kaptuk, hogy A Telenortól még várjuk a választ.
A posta nem is alkalmazhatja
Kiderült ugyanis, hogy az állami cég a jogszabály értelmezésében szerződő hatóságnak minősül. Emiatt pedig a késedelembe eső szerződő partnereitől behajtási költségátalányt a társaság nem igényelhet.
A szabály az, hogy a 40 eurónak megfelelő forint csak vállalkozások egymás közötti kereskedelmi ügyletei esetén, illetve vállalkozó és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletnél járhat (utóbbi esetben csak akkor, ha a szerződő hatóság esett késedelembe).
Amennyiben tehát a Magyar Posta esik késedelembe és a másik fél vállalkozás, úgy a beszállító követelheti a 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt. Arra azonban nem válaszoltak, hogy ez előfordult-e már.
Elmű: a verseny túl erős
Az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt. kommunikációs igazgatója Boross Norbert hangsúlyozta, a lakossági szegmensben a behajtási tevékenységet szigorú jogszabályi keretek között végezik, itt ez a fajta díjelem (behajtási költségátalányt) elméletileg sem fordulhat elő. (Ezzel nyilván a Tigáz-ügyre utalt.)
Az üzleti ügyfelek piacával kapcsolatban pedig ezt írta: Gyakorlatilag minden egyes kereskedelmi szerződés egyedi árakat és fizetési feltételeket, kedvezményeket stb. tartalmaz. A kiélezett versenyre való tekintettel ezeket az információkat a nyilvánossággal (azaz egyben versenytársaikkal) megosztani nem áll módjukban.
Hozzátették, hogy a működésük vezérelvét képező ún. “code of conduct” szerinti kötelezettségeiket mind a társadalommal, mind üzleti partnereikkel szemben pontosan teljesítik. Ennek megfelelően – mivel nem esnek fizetési késedelembe – a nevezett eszközt sem kell velünk szemben alkalmazni.
Az E.ON nem él vele
Az E.ON szóvivője, Egyházi Nikoletta azt írta megkeresésünkre, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nem lakossági ügyfelei is elégedettek legyenek a szolgáltatásokkal, és annak ellenértékét határidőben rendezzék. Ha pl. valamely ügyfelük nem ért egyet a számlával, több csatornán is rendelkezésére állnak annak érdekében, hogy tisztázzák a helyzetet. Így a fizetési fegyelem ilyen módon történő kikényszerítésével, azaz
Hozzátette: a csoport megbízható partnere beszállítóinak is, és jellemzően határidőre fizeti számláit.
A vízműveknél bevezetik
A Fővárosi Vízművek Zrt. viszont azt válaszolta a 24.hu-nak, hogy a társaság jelenleg még nem él Ennek oka (mármint hogy még csak most vezetik be), hogy számlázási rendszerük komoly informatikai háttérre épül, és csak nemrégiben készült el az a fejlesztés, mely lehetővé teszi a költségátalány érvényesítését.
A társaság, mint jelezték, arra törekszik, hogy valamennyi kötelezettségének pontosan, határidőre eleget tegyen, ezért idáig nem kellett költségátalányt fizetniük.
A csatornázási műveknél is hamarosan jön
A Fővárosi Csatornázási Művek hasonlóan gondolkodik: náluk most ott tartanak, hogy
Ez a társaság is törekszik arra, hogy valamennyi kötelezettségének határidőre eleget tegyen, ezért velük szemben sem alkalmaztak eddig behajtási költségátalányt – tudtuk meg.
Nem új dologról van szó
A MEKH válaszában hangsúlyozta, nem egy új jogintézményről van szó, hanem egy olyan követelés érvényesítési lehetőségről, amely több éve a hazai jogrendszer része, és EU-s szabályozási háttere van. Hozzátették: a törvény és az irányelv célja – azok indokolása szerint – a fizetési fegyelem erősítése.
A költségátalány, mint szankció alkalmazhatóságával arra ösztönzi a jogalkotó a szerződő feleket, hogy megfelelő időben teljesítsék fizetési kötelezettségüket, az általuk kötött szerződéseknek megfelelően. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, hatálya valamennyi, a fogyasztói szerződésen kívüli szerződésre kiterjed, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.
A törvény szerint a következő a vállalkozás fogalma: “. önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.” A törvény idézett rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozás fogalma nem a hagyományos cégformákra vonatkoztatva került meghatározásra, az szélesebb felhasználói kört fog át, hiszen vállalkozásnak minősül a szakmai tevékenységet végző szervezet vagy akár egy természetes személy is. A törvény szerinti vállalkozás fogalma szempontjából tehát nem feltétlenül a szakmai vagy gazdasági tevékenység folytatásának formája a meghatározó, hanem az, hogy ilyen tevékenység végzésére kerül sor. A jogszabály nem tesz különbséget továbbá a vállalkozások mérete, gazdasági ereje, továbbá a fizetési késedelemmel érintett számla összege és a késedelem nagysága szempontjából sem.
A törvényi előírások szerint a behajtási költségátalány alkalmazásának akkor van helye, ha a gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató személy, felhasználó az e minőségében kapott számlával összefüggésben nem tesz eleget határidőben fizetési kötelezettségének. A behajtási költségátalány összege fix, 40 eurónak megfelelő forint összeg, (a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyamon számított forint összeg kerülhet alkalmazásra), összege független attól, hogy milyen mértékű pénztartozás nem került határidőben megfizetésre, hogy mekkora volt a késedelem időtartama – írták megkeresésünkre.
Kivizsgálják a panaszokat
A hivatal biztosított róla továbbá, hogy a beérkező panaszokat folyamatosan elemzik, és hatáskörükben kivizsgálják az adott esetben alkalmazott fizetési felszólítások jogszerűségét, megalapozottságát. A Hivatalhoz érkező megkeresések, beadványok mihamarabbi teljes körű kivizsgálására törekszenek, amelyben megállapíthatják, hogy jogosan alkalmazták-e a szolgáltatók a behajtási költségátalány.
Más szolgáltatók hasonló, a behajtási költségátalány tömeges alkalmazására vonatkozó gyakorlatáról nincs információjuk, más szolgáltató esetleges hasonló lépése miatt a hivatalhoz panasz eddig nem érkezett.
