Az öt szakszervezeti konföderáció (ÉSZT, Liga, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF) megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy megszületett a döntés a bürokrácia csökkentéséről és megjelent a kormány határozata a központi hivatalok, minisztériumi háttérintézmények átalakításáról.
A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak.
Jelentős elbocsátások jöhetnek
A magyar szakszervezeti konföderációk szerint elfogadhatatlan a 80 százalékos bértömeg tervezése. Az jelentős elbocsátásokkal járhat, miközben már a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak.
Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma.
Úgy vélik, az elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást eredményez. A megyei kormányhivatalokból naponta buszokkal kell majd levinni a számfejtőket a járási kormányhivatalokba, ahol nincs, aki elvégezze a feladatot.
A jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.
Mi lesz a nyugdíjbiztonsággal?
Szerintük a társadalom egészét hátrányosan érinti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszüntetése.
A magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog. Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az tisztán látszik, hogy az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe! Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, tovább bonyolódhatnak.
Úgy vélik, a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tervezett megszüntetése veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára.
Ráadásul mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az Államkincstárban.
Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy országos intézmények városi, megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg. Arra kérik a kormányt, hogy elfogadott határozata ellenére gondolja újra korábbi elképeléseit, merjen változtatni, mert ezt indokolja a társadalom érdeke. Követelik, hogy csak érdemi országos vagy ágazati egyeztetések után történjen intézménybezárás vagy átalakulás.
A Miniszterelnökség másként emlékszik
Korábban az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) ironikus közleményben köszöntötte Lázár Jánost, amire a Miniszterelnökség úgy reagált: nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely szerint a háttérintézmények átalakítása előtt nem volt szakmai vita.
A Miniszterelnökség levelében azt állította: az átalakításokkal összefüggő kérdéseket a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum kétszer és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta, az ÉSZT képviselői azon még fel is szólaltak.
A bürokráciacsökkentés célja Magyarország versenyképességének javítása, a gyorsabb ügyintézés biztosítása, a párhuzamos feladatellátások megszüntetése.
A Miniszterelnökség akkor azt írta, hogy a kormány 2015 elején fogadta el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 dokumentumot, amit előzőleg az Európai Bizottság, és az Államreform Bizottság is jóváhagyott.
A kormány a háttérintézmények ügyében 2015 végén hozott határozatot, és további majdnem fél év telt el, míg hosszas, alapos, és végiggondolt szakmai, politikai egyeztetések eredményeképpen megszületett a döntés. A Miniszterelnökség szerint a kormány szerkezetátalakítási szabadsága, még a szakszervezet részéről sem korlátozható.