A kormányfő visszahívásáról szóló indítványt 42 képviselő írta alá. Benyújtásához a parlamenti képviselők ötödének támogatására, 31 aláírásra volt szükség. A kezdeményezéshez csatlakozott a HDZ Hazafias koalíciójához tartozó Horvát Jogpárt – Ante Starcevic (HSP-AS) tömörülés is, a pártszövetség többi tagja viszont nem. Az indítványt a HDZ-n belül sem támogatta mindenki, többek között Miroslav Tudjman – Franjo Tudjman, Horvátország első elnökének fia – sem.
A képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreskovicnak, hogy gazdasági és szociális ügyek, munkahelyteremtés helyett a bűnüldöző szervekben történő kinevezésekkel volt elfoglalva.
Politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert
– írták. Példaként hozták fel, hogy elhalasztotta az utolsó kormányülést, mert a titkosszolgálat (SOA) vezetőjével tárgyalt, de még a minisztereknek sem árulta el, hogy miről. A HDZ szerint ez politikailag felelőtlen viselkedés. Úgy vélik, Oreskovic nincs tisztában az ország alkotmányával és parlamentáris rendszerével, vagyis azzal, hogy “a kormány elnöke nem kancellár”.
Kritikusai szerint nem hajlandó együttműködni
A kormánykoalíció képviselői szerint Oreskovic nem hajlandó együttműködni azokkal a politikai erőkel, amelyek bizalmat szavaztak neki a kormány vezetéséhez. A kormányfő felszólította két helyettesét, akik a kormányzó pártok vezetői is egyben, és akiknek támogatásától az ő mandátuma is függ, hogy mondjanak le. “Ez a kormány működésképtelenségéhez vezetett” – állapították meg a képviselők.
A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Oreskovic “politikailag felelőtlen viselkedése” és az a tény, hogy politikai legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották, veszélyezteti az ország működését és pénzügyi stabilitását.
A kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány időpontjáról már szerdán dönthet a parlament. Várhatóan még az előtt napirendre tűzik, hogy a parlamentnek legkésőbb június 18-ig döntenie kell egy másik bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) nyújtott be Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes (egyúttal HDZ-elnök) ellen.
Amennyiben a parlament megvonja a bizalmat Oreskovictól, az a kormány bukását is jelenti egyben. Ezután Kolinda Grabar-Kitarovic államfőnek újra konzultációra kell hívnia a pártokat az új kabinet megalakítása végett. Az új miniszterelnök-jelöltnek 30 napja lesz, hogy biztosítsa a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget, s ha nem jár sikerrel, az államfő kiírhatja az előre hozott választásokat.
Amennyiben a parlament megbuktatná Oreskovicot és ezzel kormányát, az okafogyottá tenné a Tomislav Karamarko elleni bizalmatlansági indítványt. A tavaly novemberi parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej-fej mellett végzett, de egyikük sem szerzett abszolút többséget, nem tudtak kormány alakítani a parlamentbe újonnan bekerült Híd párt nélkül. A Híd decemberben végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg a kormányalakításról, de a két párt viszonya azóta is nagyon feszült.
Politikai szakértők biztosra veszik, hogy hamarosan új választások lesznek Horvátországban, csak azt nem tudni, hogy pontosan mikor.
