Ha rákeresünk, mit nem csinálnak a mai fiatalok, akkor a következő találatokat dobja fel a Google keresőprogramja:
- nem veszik komolyan a szerelmet,
- nem dolgoznak és
- nem olvasnak.
Úgy tűnik, nincs is baj
Ha kicsit utánajárunk a magyar fiatalok olvasási szokásainak, elég vegyes képet kapunk. A netgeneráció olvasási attitűdje címmel jelentetett meg egy tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle. Eszerint nincs igazán ok az aggodalomra. A kutatás 1995 után született, középiskolás korosztályt vizsgált, 548 résztvevővel.
A tanulmányból kiderül, megváltoztak a fiatalok olvasási szokásai, nem véletlenül. A digitális korban ugyanis már senki nem olvas ugyanolyan hatékonyan, mint eddig. A hosszú tájleírásokat átugorják még azok is, akik egyébként szeretik az irodalmat. Nem meglepő, hogy ma már sokkal inkább az információszerzés az olvasás célja.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a felmérésben megkérdezett középiskolások 60 százaléka gimnazista volt, és mindössze 40 százaléka szakközépiskolás és szakiskolás. Emiatt pedig
Miért is?
A KSH 2014/15-ös jelentése szerint a középoktatásban tanulók 40 százaléka tanul szakközépiskolában, 21 százaléka szakiskolában, és mindössze 39 százaléka gimnáziumban. A gimnáziumi tanulókat inkább alapul véve pedig nyilván jobb eredményt ad egy ilyen felmérés.
De, mégis van
Egy másik, nemrég készült kutatás viszont közel sem szolgál ilyen szép eredménnyel. Az Ipsos 2013-as felmérése 15-25 év közötti fiatalokat vizsgált. A megkérdezett 500 fő mindössze 7 százaléka olvas naponta, 16 százaléka heti rendszerességgel. 28 százalékuk viszont egyáltalán nem olvas könyvet. További 35 százalék csak néha-néha, ritkábban, mint havonta.
Eszerint tehát rengetegen vannak, akiknek a könyv mint olyan, egyáltalán nem része az életének. A szakmunkás végzettségűek
A legtöbben arra panaszkodnak, hogy drágák a könyvek, illetve, hogy nincs idejük olvasni.
A könyvek ilyen szintű nélkülözése után nem véletlen, hogy a diákok helyesírása ijesztő állapotban van. Az pedig, ami a 2017-ben bevezetett érettségi szabályzat módosításával történik, még ennél is sokkal kétségbeejtőbb.
Ismered a vesszőket? Jutalom jár érte!
2017-től ugyanis megváltozik a magyar érettségi pontozása. Eddig pontlevonást értek a helyesírási hibák, attól függően, mennyire számítottak súlyosnak és mennyi volt belőlük. Mostantól viszont
A javítási útmutató szerint összesen 8 pont adható majd, a maximális akkor, ha nincs súlyos hiba, 0-1 pont pedig akkor, ha nagyszámú, súlyos helyesírási hiba található a dolgozatban és jellemzően hibás és hiányos a központozás. Tehát, ha jól döntött a diák, milyen j-vel írandó a muszáj, megjutalmazzák néhány extra ponttal, ha viszont fogalma sincs, akkor sem kell sírva kirohannia a teremből, csupán a jutalompontoktól kell elbúcsúznia.
Pedig az olvasás népszerűsítésére rengeteg program és kezdeményezés született az elmúlt években. A közeljövőben két budapesti helyszínen is várják azokat, akik szeretnek olvasni és azokat is, aki nem sok könyvet nyitottak ki mostanában, de szeretnének belátni egy kicsit az irodalom világába.
Nézd, ezzel az íróval a sarki kisboltban is összefuthatnál
Június 8-12. között már hatodik alkalommal rendezik meg a Margó fesztivált, ami koncertekkel, szerzői estékkel, slam poetry-vel és még rengeteg más programmal várja az érdeklődőket. Olyan nevek lesznek jelen, mint Grecsó Krisztián, Háy János, lesz Kassák-verseket feldolgozó Harcsa Veronika koncert és Pilinszky-est is. Az esemény egyik partnere a Magvető kiadó, az egyik szerkesztő, Szegő János.
Nagyon jó, mikor az irodalom megtestesül, és arcot kap a szerző
– fogalmazott a 24.hu-nak Szegő, hozzátéve, hogy sok fiatal látogatja a rendezvényt, és az ő életükben nagyon fontos szerepe van a kortárs irodalomnak. Azt mondja, ha meglátnak egy kortárs kötetet, általában rácsodálkoznak, hogy “jé, ilyen is van?” Örömmel látják, hogy ez az ő városukban játszódik, és akár az ő életük is lehetne. Szerinte a fiatal olvasókban nagyon sok az előítélet, ezen igyekeznek változtatni, ezeket próbálják lebontani.
A szépirodalomnak sajátja, hogy az olvasóra alkotótársként van szükség
– mondta Szegő.
Egy ilyen esemény arra is nagyon jó, hogy a fiatalok meglássák, hogyan működik az irodalom. A koncertekről és zenei programokról azt gondolja, ezek nagyszerű színterei annak, hogy a zenész és az író is jól érezhesse magát. Szükség van az ilyesmire, hogy kiemeljék az írót az elefántcsonttoronyból.
Ilyenkor ők is megláthatják, hogy mondjuk, Bereményi Géza szereti a fröccsöt vagy Grecsó Krisztián a gitárt.
Azt mondja, az irodalmat sznobizmus övezi, ami elég megmosolyogtató, de ezek a programok épp arra szolgálnak, hogy kilazuljanak ezek a dolgok.
A Margón kívül mást is tartogat a nyár. Június 9-én kezdődik az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren, június 27-én pedig indul a Petőfi Irodalmi Múzeum fesztiválja. Egészen július 17-ig várják a látogatókat, olyan résztvevőkkel, mint Esterházy Péter, Závada Pál vagy Spiró György.
A múzeum sajtóreferense azt mondta a 24.hu-nak, az a küldetésük, hogy népszerűsítsék az irodalmat. Ő nem gondolja, hogy a fiatalok kevesebbet olvasnak mostanában. A fesztivál évek óta nagy sikerrel zajlik, az előadások pedig mindig teltházasok.
De hogy jön az irodalomhoz a Halott Pénz és az Instagram?
Fegyverneki Gergő a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanít magyart és mozgóképkultúra és médiaismeretet. Azt mondta, természetesen ő is érzi, hogy az olvasás már nem annyira közkedvelt elfoglaltság, de belátja, nehéz felvenni a versenyt a tévével, a mozival és persze a közösségi médiával.
Kell a magyartanárok részéről egy szerepváltás. Én ezt kaméleonpedagógiának hívom
– mondja, arra utalva, hogy muszáj alkalmazkodnia a változó igényekhez.
Szerinte bár valóban nehéz rávenni a diákokat arra, hogy olvassanak, azért nem lehetetlen küldetés. Mindent a diákok érzésvilága és a napi aktualitások felől kell megközelíteni.
Sokféle újítást kipróbálok az óráimon. Volt már, hogy az volt a feladat, írjanak blogbejegyzést valamelyik szereplő nevében. Vagy amikor a Rómeó és Júliát tanultuk, mondtam, képzeljék el, hogy ha a szerelmespár az Instagramon találkozott volna, milyen kommenteket írtak volna egymásnak.
Mindig az alapján próbál elindulni, ami a diákokat leginkább érdekli. Volt már, hogy megzenésítettek verseket, a rajz iránt érdeklődőkkel pedig rajzot készítettek egy adott műről.
A múltkor Halott Pénz-dalszöveget hasonlítottunk össze egy Berzsenyi-verssel
– meséli.
Szerinte fontos tudatni a diákokkal, hogy számít a véleményük, így ha olvasónapló írására kerül a sor, ő mindig kéri, az esszé felét legalább az ő véleményük tegye ki.
Lehet értéket közvetíteni úgy, mintha egy múzeumban lennénk, de szerintem az irodalom egy kotta, amit a gyerekek ritmusában kell megszólaltatnunk.
Azt mondja, ő nem rakatja el a gyerekekkel az okostelefont, nyugodtan használhatják órán, sőt, sokszor címkékkel látják el az órai jegyzetet. Példaként az Úri murit hozza fel, aminél a legnépszerűbb címke a #mulatási volt.
