A megkérdezett tanárok negyede sem tanít szívesen az állami kísérleti tankönyvekből, derül ki az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet (OFI) 2014–2015-ös tanévre vonatkozó, 27 tankönyvet érintő jelentéseiből, írja az mno.
A tanárok 22,7 százaléka mondta azt, hogy jövőre is szívesen oktatna a könyvekből, 55 százalékuk csak akkor használná, ha a tankönyveket átdolgoznák, 22,3 százaléknyian egyáltalán nem használnák többé a taneszközt.
Az elsős környezetismeret-tankönyvre csak a pedagógusok 7 százaléka mondta azt, hogy használható. A gond az, hogy nincsen logikai íve, a nyelvezete nem egy első osztályosnak való. A második osztályos környezetismeret-tankönyvet már többen, de még mindig nem sokan, csak a tanárok 21 százaléka használná jövőre. A megkérdezett gyerekek szerint a képek “furcsák”, vagyis sokszor nem nagyon lehet felismerni, mit is akarnak bemutatni vele.
A matektankönyvnél sem sokkal jobb a helyzet, az első és második osztályosra a tanárok 40 százaléka még azt mondta, hogy jövőre is használná, de
Ez volt egyébként az a tankönyv amit a tanárok a legkevésbé tartottak használhatónak, 50 százalékuk egyáltalán nem kíván tanítani belőle. Olyan alapvető hibákat tartalmaz, hogy sokszor az év elején kellene olyan tudást alkalmazni a gyerekeknek, amikkel csak később foglalkozik a könyv.
A magyar nyelv és kommunikáció tankönyveket sem fogadták kitörő örömmel a pedagógusok, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik osztályos tankönyveket átlagosan a tanárok 15,5 százaléka szeretné jövőre is használni.
A Magyar Nemzet összesítése szerint a legnépszerűbb tankönyv a másodikos olvasókönyv lett, a pedagógusok 61 százaléka tanítana belőle a következő évben is.
A 9–10. osztályos szakiskolásoknak szánt közismereti tankönyv II. része sem lett túl népszerű, a kutatásban részt vevő pedagógusok egy ötfokú skálán 2,7-re értékelték azt, mennyire biztosítja ez a tankönyv a diákok személyre szabott tanulását.
