A bölcsek úgy tartják, önmagában abból, hogy a Nap eddig minden reggel felkelt, még nem következik, hogy holnap is felkel. Megfordítva és picit megbolondítva igaz ez a földrengésekre is:
Csakhogy idejét és intenzitását sem tudjuk előre jelezni.
Több száz halott Komáromban
Attól pedig, hogy a Kárpát-medence viszonylag “földrengésbiztos terület”, még nem jelenti azt, hogy nem voltak, illetve nem lesznek nagy, pusztító földmozgások. A források csaknem 25 ezer földrengésről számolnak be az V. századtól napjainkig, ezekből tudomásunk szerint 32 volt “komolyabb”.
Szeizmikusan aktívabb területnek számít például Eger, Komárom és Mór környéke, de egy-egy időszakban Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében is jelentős volt az aktivitás. Hazánk történetében 1763. június 28-án, Komáromnál kipattant rengés volt a legpusztítóbb.
de egyes feltételezések szerint két-háromszáz ember is meghalhatott.
Nincs felső határ
A XX. századból öt jelentős földrengésről tudunk, a “legdurvább” Dunaharaszti környékén pattant ki 1956. január 12-én. Ennek magnitúdója 5,6 volt, intenzitása pedig VIII-as. E két szám két eltérő módon adja meg a rengések erejét. A magnitúdós, vagy Richter-skála egzakt módon adja meg a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját.
Végpontja nincs, de 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek. A másik a rengés intenzitását szemlélteti egy 12 fokozatú skálán, ahol
Ezt nyilván nem lehet egzakt módon mérni, sok múlik például az épületek minőségén, az epicentrumtól való távolságán is.
Romba döntötte Dunaharasztit
A Budán, valamint Monor és Gomba körzetében érzékelhető 31 szeizmikus esemény után Dunaharaszti lakói 6:46-kor élték át az 5,6-es rengést.
Az ásott kutakat homok öntötte el.
Budapesten, elsősorban Soroksáron is keletkeztek károk, de a rengés hatására például jelentősen megnőtt a Rudas-fürdő forrásainak vízhozama, majd lassan a rengés előtti érték alá csökkent.
A szomszédos Taksonyban három centis repedés keletkezett a felszínen, sírkövek dőltek ki, és több, körülbelül négy centiméter átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek. Mint minden nagyobb földrengést, ezt is számtalan utórengés követte, amelyek főleg a Duna bal partján fekvő településeken okoztak károkat. Ebből valószínűsíthető, hogy a főrengés fészke Bugyi magasrögtől északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett.
És persze nem volt vége, mert ahol egyszer megmozdul a föld… A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentősebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetők.
