Az összpárti bizottságnak két hónapon belül kell jelentést tennie a verespataki aranykitermelés politikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi következményeiről.
A bizottság munkálataiba bevonják az illetékes minisztereket, a Román Tudományos Akadémia, a román titkosszolgálatok képviselőit, valamint más szakembereket is. A múlt hét elején Adrian Nastese román miniszterelnök a szenátus elnökéhez intézett levélben sürgette a bizottság felállítását. Kérését a kormányfő azzal indokolta, hogy szeretné, ha a bizottság egységes véleményt fogalmazhatna meg az aranykitermelés következményeiről.
A levélben a miniszterelnök közölte, hogy a román kormány több miniszterét március elején megbízta a verespataki aranybányával kapcsolatos elemzés elkészítésére. A Rosia Montana-Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalkozás 1997-ben szerzett 3 millió dollárért bányászati koncessziót a térségben. A 2001-ben elkészített megvalósíthatósági terv szerint a társaság közel 295 millió dollárt kíván befektetni a szakemberek szerint ott található 300 tonna arany- és mintegy 1600 tonna ezüstkészlet kitermelésébe.
A felszíni kitermelésű bánya terve heves tiltakozást váltott ki a környezetvédők részéről mind Romániában, mind külföldön. Komoly aggodalmuknak adtak hangot hazai és külföldi tudósok, mivel a kitermeléshez tervezett technológiát – a nagy mennyiségű cián használatát – különösen veszélyesnek tartják.
A román szenátus egészségügyi és kulturális bizottsága már vizsgálta a verespataki helyzetet. A két bizottság csak a műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozott, és egyik sem készített semmiféle jelentést.
