London híres a városra telepedő ködről, a „szürkeségről”. Amikor pedig a viktoriánus korban a köd és a töménytelen mennyiségű szén elégetéséből származó füsttel keveredett, új kifejezés született: szmog. Az angol füst (smoke) és köd (fog) összeolvasztásából 1905-ben. A tragédia mondhatni a levegőben lógott.
Légszennyezés és időjárás
A második világháború után a brit fővárosban egymást érték a szmogriadók. 1953 decembere igencsak hideg volt, a lakosok jól befűtöttek az olcsó, magas kéndioxid-tartalmú szénnel. Komoly kockázati tényezőt jelentett a közlekedés, és a külvárosban működő számos széntüzelésű erőmű is.
December 4-én egy anticiklon telepedett meg a térdég felett, a teljes szélcsendben napokig meg is rekedt. A levegő színe sárgásfeketére változott, a páratartalom 90 százalék fölé emelkedett.
Leállt a közlekedés, az emberek gyalog is szinte vakon botorkáltak, éjjel a lámpák fénye nem jutott el a földre. A londoniak még nem tudták, hogy épp a valaha történt legsúlyosabb légszennyezési katasztrófa napjait élik. Számukra olyan volt ez, mint egy „átlagos” szmogos időszak.
https://www.youtube.com/watch?v=rLN0lydEdr8
Tizenkétezer ember
Aztán napvilágot láttak az első orvosi jelentések, és nemcsak London, az egész világ megdöbbent: december 5 és 9. között öt nap alatt négyezer ember halt meg a szennyezett levegőtől. Főleg a 45-65 év közötti korosztály és a csecsemők körében aratott a halál. A következő év tavaszáig tartó időszakban még további nyolcezren hunytak el a füstköd következményeként.
A halál oka szív- és érrendszeri problémák, de főleg légzőszervi megbetegedések voltak: tüdőgyulladás, TBC, hörghurut. Az első öt napon a halálozás elérte az 1866-os kolerajárvány idején tapasztalt mértéket. A nagy londoni szmog hosszú távú következménye viszont a légszennyezés, a környezetszennyezés visszaszorítása volt.
Hasonló füstköd telepedett 1989-ben Miskolcra és Budapestre is, persze messze nem okozott ilyen súlyos helyzetet. Az 1952 óta londoni füstködnek nevezett típus kialakulásához szélcsend kell, magas légnyomás, mínusz 3 és plusz 5 fok közötti hőmérséklet, magas relatív páratartalom, és természetesen légszennyező anyagok: korom, por, szén-monoxid, kén-dioxid.
