Belföld

Tudta, hogy a Bazilika helyén régen állatviadalokat szerveztek?

Az 1780-as években bécsi minta alapján Magyarországon is megnyitott heccszínház csak alig egy évtizedig maradt életben. Az első pesti heccpalotát – mely egy húsz szögű, fa körépület volt– a mai Deák téren építették fel 1783-ban. Tulajdonosai, Schmallögger József és Lehner Tóbiás színházi vállalkozók csak vasárnaponként és a nagyobb ünnepeken tartottak előadásokat, így a teltház garantált volt. Ez azonban sajnos nagy mértékben csökkentette a színházakat látogatók számát, így a pesti színház akkori bérlője, Tuschl Sebestyén szép lassan kitúrta a hecc tulajdonosait a városi tanács pártfogásából, majd megszerezte az engedélyt, megvásárolta azok állatait, és felépítette saját heccszínházát – immáron a mai Szent István-bazilika helyén. Az átvételi leltár így szólt:

„2 nagy verekedő és ragadozó medve, 2 kis verekedő és ragadozó medve, 1 ragadozó medve, 1 erdélyi hecc medve, 1 verekedő és táncoló medve, 4 ragadozó farkas, 2 hecc farkas, 1 nagy erdei szarvas, 1 dán szarvas, 3 ló, 1 szamár, 1 fekete extra tűzkutya, 9 medvefogó kutya, 4 bikafogó kutya, 2 farkasfogó kutya, 7 disznó- és ökörfogó kutya, 4 közönséges csaholó kutya.”

Tuschl hozzájuk még egy egész sornyi egzotikus állatot is vásárolt, így az 1787-ben megnyitott, kétezer nézőt befogadni képes épületben a felsorolt állatfajok mellett például oroszlánok is harcolhattak egymással, a többi állattal, vagy a heccmesterrel.

Gvadányi József az 1790-ben írt Egy falusi notóriusnak budai utazása című művében így ír erről:

 Láttam, hogy tizenkét páncéros kutyával
Vivott egy oroszlány; de hármat farkával
Agyonsulytott, egyet az első lábával
Megnyomott, hogy béle kijött párájával.

 

Meg is ölte volna tán mind a kutyákat,
De hogy hánytak reá sürün rakétákat;…
Elszaladt, rávonták a vasas táblákat.

 

Aztán jőve ki egy nagy izmos medve;
Vén volt ez, játszani nem is volt nagy kedve;…

 

Hecc-mester négy ebet reája bocsátott;
Egyet ezek közül pofon… vágott, …
Egyet megölvén, büdöst abba rázott.

 

Más két szelindekek füleit ragadták,
Szegény fáradt medvét a földre levonyták;
De a hecc-legények megszabadították, …

 

Bocsátottak osztán egy nagy szilaj bikát;
Négy közzül hol egyet, hol másik kutyát
Ugy felhajigált, mint felhányják labdát;

 

Ujra friss két kutyát reá eresztettek;
Ezek füleire hogy rá csemezkedtek,
Megtarták; mind bika, mind kutyák reszkettek,
És azért is vele már nem veszekedtek.

 

Vizet az ebeknek öntöttek fejére,
Szalada mindegyik a maga helyére,
Így lett a bika ment, de foly füle vére;

 

A hecc egyébként az állatkert, sőt, a cirkuszok ősének is tekinthető, hiszen végnapjain például egzotikus állatokat sétáltattak meg a porondján, de az Ofner Zeitung arról is beszámolt, hogy ott “anglius lovaglókat bámulással lehet szemlélni.”

3223
A bécsi Hetztheater rajza – a pesti is hasonló lehetett

Az épületet a bécsi Hetztheater 1796-os leégése után tűzveszélyességre hivatkozva lebontották, a főváros pedig lassan elfoglalta az addig a városfalakon kívüli területeket, köztük a mai Belváros területét.

3345

Mindössze két évtizedet kellett várni, míg 1817-ben egy helyi polgár, Zitterbarth János aLipót- vagy Leopold-kápolna néven ismert ideiglenes templomot építtetett ugyanarra a területre, ahol korábban állatok tépték szét egymást.

Ez az épület sem maradt fenn soká, 1849-ben az osztrák császári hadsereg lőtte szét a Budai Várból Heinrich Heintzi tábornok parancsára.

2440

A templomot a hívek egyébként hamar kinőtték, így röviddel elkészülte után már el is indították a gyűjtést a nagy plébániatemplom építésére, mely 1851-ben Hild József tervei szerint meg is kezdődött. A tervező 1867-es halála után a munkálatok leálltak, a következő évben pedig a kupola statikai hibák miatt beomlott. A részleges visszabontás után 1871-ben Ybl Miklós vette át a munkák irányítását, aki némiképp átdolgozott tervekkel egészen 1891-ben bekövetkezett haláláig folytatta azt.

bazilika_4

A belső és külső díszítményeket Kauser József vezetése alatt 1905-re illesztették helyükre, majd november 9-én felszentelték.

A cikk elkészítésében segítséget nyújtotta, és a fotók forrásai voltak: III. Bezirksmuseum, MEK, Bogdán István: Régi magyar mulatságok és Wikimedia Commons

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik