Évente negyedmillió európai halálát okozhatják extrém időjárás miatti katasztrófák az évszázad végére.
A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri vezette kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban mutatta be előrejelzéseit.
A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században
– mondta Forzieri. A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemeztek ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.
Forzieri és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.
A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.
Egyenlőtlen eloszlású Európában annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.
Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja – írta a kutatócsoport. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.
A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége. Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre – írták a tudósok.
A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a politikai döntéshozók és a városok tervezői számára abban, hogy intézkedéseket hozzanak a klímaváltozás lassítására és hatásainak csökkentésére
– kommentálta a tanulmányt két független kutató. Hozzátették ugyanakkor, hogy az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.
