A napokban számoltunk be arról, milyen hihetetlenül tökéletes eszközökkel és módszerekkel rendelkeznek a hazánkban honos csípőszúnyogok nőstényei, hogy megkeserítsék életünket.
Ők is terjeszthetnek betegségeket, ám az invazív idegen fajok, mint a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog az igazán veszélyes, ma még tőlünk nézve “egzotikus” betegségeket hordozhatnak.
Az ember hurcolja be ezeket a melegebb éghajlaton honos állatokat. Itt azonban nincsenek meg a természetes ellenségeik, kórokozóik, a klímaváltozással pedig egyre kedvezőbbek lesznek a feltételek, hogy túléljenek és elszaporodjanak.
Erős és veszélyes jövevény
Így jutunk el Pécsre, ahol az egyetem munkatársai tavaly arról számoltak be, koreai szúnyogokat találtak a városban. Nincs pánik, ez volt az első eset, meg kell várni a telet és az új mintavételt. Ez mostanra megtörtént, az eredmény pedig kifejezetten rossz:
A koreai szúnyog áttelelt a baranyai megyeszékhelyen, sőt terjed a városban
– tudta meg a 24.hu Kemenesi Gábor virológustól, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársától. Nyilvánvalóan most sem kell senkinek ijedtében fejjel a falnak szaladnia, de a helyzet tényleg aggasztó.
Nézzük a lényeget:
- kimondhatjuk, hogy az Aedes koreicus, a magyarul jobb híján koreai szúnyognak nevezett faj megtelepedett Magyarországon és terjeszkedik;
- kiválóan bírja a nagy hideget és a szárazságot is;
- nappal aktív, ezért a védekezés új kihívást jelent;
- szeret az ember közelében élni, nem repül egy-kétszáz méternél távolabb a házaktól;
- nagyon agresszív és ellenálló;
- potenciálisan számos, hazánkban eddig néhány egyedi, behurcolt esetet leszámítva ismeretlen betegségeket terjeszthet;
- kifejezetten előnyben részesíti az emberi vért;
- maga az ember segíti sikerét, az ellene való harc nem megy a lakosság segítsége nélkül.
Keresi az ember közelségét, ránk vadászik
A 2016/2017-es tél rendkívül hideg volt, a hőmérséklet hetekig fagypont alatt tartózkodott, nem voltak ritkák a -10, néhol a -20 fokos napok. Joggal remélhettük, hogy ha valami, akkor ez a kemény fagy elsöpri a trópusi éghajlaton őshonos faj egyedeit. A kutatók idei mintavételezéseik során bőven találtak koreai szúnyogokat, sőt az utóbbi időben ezek adták a befogott fajok 10 százalékát.
Az eredmény nem reprezentatív, nem azt jelenti, hogy Pécsett minden 10. szúnyog koreai lenne. Pusztán annyit, jobban bírja a szárazságot, mint a hazai fajok.
Kemenesi Gábor a miértet is megválaszolja. A nálunk őshonos csípőszúnyogok többsége jobban kedveli a természetes környezetet, tojásait öntési területekre, vizesárkokba, meggyűlt víztestekbe rakja, amiket ebben a nagy szárazságban nem talál.
A koreai szúnyog viszont a településeket részesíti előnyben, ahol az ember azért csak locsol, a kertekben széthagyott vödrökben, edényekben, játékokban, nejlonokban pedig meggyűlik annyi esővíz is, amennyi a lárvák kifejlődéséhez szükséges.
Ezért kiemelkedő mindannyiunk felelőssége a koreai szúnyog visszaszorításában:
- öntsük ki ezeket a vizeket,
- tegyük le lefordítva azt a vödröt,
- szedjük össze a gyerek homokozós játékait,
- figyeljünk a kerti tóra,
- ne tároljunk lomot az udvaron.
- Sőt, alkalmazzunk a kertben egyénileg is biológiai szúnyogirtást.
A lakosság segítsége nélkül lehetetlen eredménnyel harcolni ellene – hívja fel a figyelmet nyomatékosan a szakértő.
Nappal támad, nem este
Igazán kellemetlen tulajdonsága, hogy nappal is aktív. Megszoktuk ugye, hogy a szúnyogok főleg szürkületkor és éjjel “támadnak”, nos ezt most el kell felejteni. A koreai csípésére a strandon, napozás, séta vagy munka közben, nagy forróságban is bármikor számíthatunk.
Ezért nehéz és bonyolult feladat a szervezett irtása is. További rossz hír, hogy az idei vizsgálatok azt mutatták:
Nem tudni, Magyarország mely területein vetette meg még a lábát, mert nagyon nehéz azonosítani. A laikus számára a tigris-, a bozót-, és a koreai szúnyog tökéletesen egyforma, teljes bizonyossággal a tudósok is csak biológiai vizsgálattal tudják meghatározni a fajt.
A Pécsi Egyetem ezt megtette, de Kemenesi Gábor szerint könnyen előfordulhat, hogy az országszerte kimutatott bozót- és tigrisszúnyogok közt ott bujkálnak a koreaiak is.
Terjedésének irányát és sebességét képtelenség megjósolni, annyi biztos: az emberi aktivitáson múlik. Ugyanúgy, ahogy vélhetően Európába is külföldi gumiabroncsokban érkeztek a peték, itthon is nagyon könnyen nagy távolságokra szállíthatjuk őket.
Veszélyes betegségeket terjeszt
Hogy mindez mit jelent hosszú távon, arra ma még nem lehet választ adni. A koreai szúnyog terjesztheti többek között a szívférgesség, egy agyvelőgyulladásos betegség, a japán encephalitis, a Nyugat-nílusi láz és a Zika kórokozóját.
Az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy mindezekre a magyarországi körülmények között is képes-e, vagy sem?
– emeli ki a virológus.
Akkor sincs nagy baj ha igen, mert egy járványhoz először az kell, hogy valaki behurcolja, őt megcsípje egy hordozásra képes szúnyog, majd a kórokozó jelentős mértékben elterjedjen a szúnyogok között. Fontos tehát, hogy a koreai szúnyog “csak” potenciális vírushordozó, nem törvényszerű, hogy fertőzzön.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a problémát ne kellene nagyon is komolyan venni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ahol
Várható volt…
Objektíven szemlélve a helyzetet nincs min csodálkozni, mindez az éghajlatváltozás és a globalizáció egyenes következménye, cseppet sem váratlan. De az ember már csak olyan, hogy mindaddig nem érdeklik a problémák, amíg nem ég a ház, utána viszont képes pánikba esni.
A tudósok azon dolgoznak, hogy minél jobban megismerjük a fajt és minél hatékonyabban védekezhessünk ellen. Ez utóbbiban mi is rengeteget segíthetünk, ha legalább közvetlen környezetünkben felszámoljuk a már részletezett “szúnyogbölcsőket.
(Kiemelt képünk illusztráció! Fottás: Thinkstock)
