Tudomány

Frászt hoznak a magyar városokra az óriás darazsak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 29. 17:40

Az óriás tőrösdarázs békés állat, kifejezetten nehéz támadásra ingerelni. Ha mégis megszúrta az embert, semmi pánik: fájdalmas élmény, de a mérge nem veszélyes. Így jobb is, ha békén hagyjuk, drága mulatság lenne egyet is megölni!
Korábban a témában:

Május-június táján tömegesen felbukkanó óriási darazsak hoznak frászt az emberre. Biztos nem arat osztatlan sikert a hír, miszerint manapság már városokban is fel-felbukkannak. Az óriás tőrösdarazsakról van szó, és ami a legfontosabb: senki ne bántsa őket, ritka, védett, szelíd óriásokról van szó! Ráadásul most szerelmesek.

A hímek csak a szerelemnek élnek

Magyarországon a tőrösdarazsak 6 faja él, de közülük az óriás és a sötétszárnyú tőrösdarázs éri el azt a méretet, ami bőven túllépi a laikus ingerküszöbét.

Előbbi faj Európa legnagyobb darazsa, akár öt centiméter hosszúra is megnőhet, teste vaskos, szárnyfesztávolsága eléri a 7-8 centit.

Utóbbi körülbelül fele ekkora, de elég nagy ahhoz, hogy a kívülálló könnyen megijedjen tőle – monda el a 24.hu-nak Dr. Vas Zoltán biológus, muzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője.

A felnőtt egyedek nektárral táplálkoznak, legtöbbször virágokon láthatjuk őket. Ilyenkor viszont párzási időszakban vagyunk, ezért találkozhatunk velük nagyobb számban, 10-20 darázzsal is néhány négyzetméteren.

A nőstények ugyanis utódaiknak keresnek megfelelő bölcsőt és gyerekszobát, a hímek pedig tömegesen repülve a nőstényeket kutatják, hogy megtermékenyítsék őket.

A nász után a hímek elpusztulnak, és kezdetét veszi egy folyamat, ami legtöbbünk számára a horrorfilmekből lehet ismerős.

Alien növekszik a testében

A leendő “anyák” komposztban, a talajban rothadó növényi részekkel táplálkozó bogárlárvák után kutatnak. Főleg az orrszarvúbogár, szarvasbogár, egyes cserebogárfajok jókora lárváit keresik – ha kiszagolták őket, ásótüskés lábaikkal leásnak értük, és jön a szúrás.

A nőstény egy jól irányzott döféssel megbénítja a lárvát, majd rátesz egy petét. Amint az kikel, belerágja magát a gazdaszervezetbe, és lassanként elfogyasztja. Először a zsírtesteket, majd egyre beljebb halad, de a létfontosságú szerveket hagyja utoljára – magyarázza a szakértő.

A gazdatest gyakorlatilag az utolsó pillanatig él, így mindvégig “friss marad” – a nőstény ezért csak bénítja, de nem öli meg. Ha a kicsi végzett az evéssel, a gazda bőrén belül vöröses gubót sző, és ebben a formában telel át. A kifejlett darázs csak a következő tavasszal bújik elő.

Ezután minden kezdődik elölről: a tömeges párkeresés, a hímek pusztulása és a föld alatti horror – ide kattintva olvashat még többet az óriás tőrösdarázsról.

Mi van, ha megcsíp?

A laikust nyilvánvalóan az érdekli a legjobban, mi van, ha megcsípi – azaz helyesebben megszúrja – egy ilyen óriás? Nem csípi meg. Elkerüli az embert, terepakadálynak nézi, a szúrás kiprovokálásához meg kell fogni a darazsat, vagy rá kell ülni. Persze, ez is megtörténhet.

Ilyenkor ő is védekezik, és elég fájdalmas, ahogy jókora fullánkja átüti a bőrt. De a mérge nem okoz allergiát, napokig, hetekig tartó szövetgyulladást: egy kis fájdalom, másnapra pedig már el is felejthetjük a szerencsétlen találkozást – emeli ki Vas Zoltán.

Ez azért van, mert a tőrösdarazsak által kibocsátott méreg szerepe, hogy megbénítsa a bogárlárvákat. Nem ez a helyzet a családközösségben élő társas darazsak, mint például a félelmetes lódarázs mérgével: annak célja, hogy hosszan tartó, intenzív fájdalmat okozzon az emlősöknek, tanulják meg, a fészkét messziről el kell kerülni.

Teljesen más, mint a lódarázs

De honnan tudja a laikus, a hatalmas, brummogva döngicsélő rovar épp az ártalmatlan tőrösdarázs vagy lódarázs? Mindkettő “nagy”, és sokan már a találkozás gondolatától is pánikba esnek. Először is ahelyett, hogy kalimpálni, sikítozni kezdenénk, és futnánk a Chemotoxért, nézzük meg az állatot.

Balra lódarázs királynő, jobbra nőstény óriás tőrösdarázs:

(Forrás: Nagy Sándor m&m)
  • A tőrösdarázs nőstényének feje vörös, a hímé fekete – A lódarázsé sárgás-vöröses.
  • A tőrösdarázs tora mindkét nemnél fekete, az ugyancsak fekete potrohon csaknem összefolyó, négy nagy sárga folt van. Emellett a hímek torát sűrű, vörös szőrzet borítja, a potrohon pedig mindkét ivaron vöröses-barnás szőrfoltokat látunk. – A lódarázs nem szőrös, potrohát pedig sok, vékony fekete és sárga sáv díszíti.

Viszonylag könnyű megkülönböztetni a két fajt. Ha óriás tőrösdarazsat látunk, gyönyörködjünk benne nyugodtan. Ha viszont lódarázzsal hozott össze a sors, inkább ne zargassuk, kerüljük el – megölni őt sem kell, rossz híre ellenére eléggé békés természetű darázs, csak a fészke közelében nem érdemes zavarogni.

Védett és hasznos

Az óriás tőrösdarázs elpusztítása komoly büntetést, egyedenként 50 ezer forintos bírságot von maga után, hiszen védett fajról van szó – ezt már Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője mondja. Az MME mozgatta meg a fél országot hétvégén az óriásdarazsakról szóló, figyelemfelhívó közleményével.

Nem csak látványos, de hasznos rovarokról van szó, nagy mennyiségben pusztítják a kultúrnövényekben komoly károkat okozó pajorokat. Akár a kertekben, parkokban is nagy tömegben tűnhetnek fel ott, ahol sok a nagyobb termetű bogárlárva a talajban, a komposztban, korhadó fában, ahogy elnyújtott S alakban boka- és térdmagasságban pásztázzák a talajt lárvákat keresve. Több tucat állat összejöhet ilyenkor, de tényleg teljesen ártalmatlanok.

A szakember az alábbi videó elkészítéséhez órákig tartózkodott a darazsak között, rá sem hederítettek:

Ami érdekes még, hogy a 2017-es év bogara, a szarvasbogár az utóbbi időben Nyugat-Európában urbanizálódni látszik, és erre Magyarországon is számíthatunk. A korhadó faanyagban fejlődő bogarak örvendetes és remélhető települési gyarapodásával az óriás tőrösdarazsak gyakoribb megjelenésére, észlelésére is számítani lehet.

Nincs okunk félni a talaj felett lassan, „brummogva” repülő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha kíváncsiak vagyunk rájuk, üljünk le a darazsak közelében, ügyet sem vetnek ránk. Orbán Zoltán kiemeli, megfogni semmiképp ne akarjuk, mert egyrészt felesleges, másrészt akkor tényleg védekezik, és szúr. Alapszabály egyébként, hogy egyetlen állatot se fogjunk meg, amelyet nem ismerünk, mert csak bajunk lehet belőle.

(Kiemelt kép forrása: Nagy Sándor m&m)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Veszprém, 2017. január 9.
Egy veszprémi szurkoló mécsesekkel a kezében a férfi kézilabdaklub alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Veszprém Aréna előtt 2017. január 9-én.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.