Tudomány

“Gyerekek, ez működik!” 25 éves a nagy magyar siker

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 03. 16:00

Korábban a témában:

Csak Magyarországon több ezer ember életét mentheti meg egy-egy szervátültetése. Bonyolult, veszélyes beavatkozás, ráadásul a donorszerveket nem lehet nagy távolságra szállítani még a mai körülmények között sem.

Egy szívet négy, májat, hasnyálmirigyet 12, egy vesét 24 óráig lehet “tárolni”, azaz legfeljebb ennyi idő telhet el a kioperálás és a beültetés között.

Ezért életmentő minden olyan áttörés, ami segíti a szervek életben tartását, mint például a gépi szervkonzerválás továbbfejlesztése, aminek segítségével akár 20-25 százalékkal több sikeres transzplantációt hajthatnak végre – itt írtunk róla bővebben.

Szívmotorra volt szükség

Hatalmas siker volt az is, amikor Magyarországon végrehajtották az első sikeres szívátültetést: ma 25 éve, 1992. január 3-án. Schwartz Sándor 28 éves volt akkor, születésétől fogva többszörös és súlyos szívbetegséggel küzdött. Azt a napot ma is második születésnapjának tekinti, a műtétet végrehajtó Szabó Zoltán szívsebészt pedig papinak hívta. Hívta, mert Szabó professzor 2015. december 6-án, 87 évesen elhunyt.

Komolyabb nyitott szívműtétet egészen 1954ig a világon sehol nem végeztek. Azért, mert ekkor fejlesztették ki a szívmotort, azt a berendezést, amely a műtét alatt biztosítja a vérkeringést. Dr. Szabó Zoltánt professzora már 1958-ban professzora Brünnbe küldte egy kollégájával együtt, hogy ott tanulmányozzon egy használatban lévő amerikai szívmotort.

Megpróbálták itthon elkészíteni:

Megnéztük, megpróbáltuk lerajzolni, s ennek alapján az akkori Irodagép-javító Vállalat elkészített számunkra egy szívmotort. Tizenhat műtétet hajtottunk végre ennek segítségével, majd végül egy pulikutyáért cserében kaptunk az Egyesült Államokból egy professzionális gépet

emlékezett vissza korábban a professzor.

Holttesteken, kutyákon gyakoroltak

A szívmotor persze nem azt jelentette, hogy azon nyomban megkezdődnek a szívátültetések is. Az elsőt 1967. december 3-án hajtotta végre Christian Barnard fokvárosban: egy balesetben elhunyt 27 éves nő szívét ültette egy 53 éves férfi mellkasába. A beteg 18 nap múlva elhunyt, és a Barnard nyomán kezdődő próbálkozások is sokszor végződtek halállal, akkoriban hiányoztak még a szerv kilökődését megakadályozó szerek.

Az első, Magyarországon elvégzett szívátültetésre négy évig készültek. A külföldi tanulmányutakat követően először holttesteken gyakoroltak: kivették, majd visszavarrták a szívet. Aztán a szívmotor segítségével kutyákon végezték el a beavatkozást, miközben 25-30 nővért, asszisztenst képeztek ki, hogyan lássák el a transzplantált beteget.

Kidolgoztak egy több száz oldalas könyvet is, majd Szabó Zoltán saját zsiguliján országjárásba kezdett, hogy a magyar orvosokkal megismertesse a szívátültetés lehetőségét.

Bankból a műtőbe

Aztán egy pénteki napon, épp 25 évvel ezelőtt megszólalt Szabó professzor csipogója. A doktor épp bankban volt, egy nyilvános fülkéből hívta fel titkárnőjét. Így tudta meg, hogy megvan a potenciális szívdonor. A műtőben már minden elő volt készítve, mikor befutott az újabb telefon: a 24 éves, kómában lévő fiatalembert hivatalosan halottá nyilvánították, kezdődhet a műtét.

Órákkal később, az idegőrlő síri csendben a defibrilláció után az első, Magyarországon beültetett szív elkezdett dobogni: „Gyerekek, ez működik” – kiáltott fel Szabó professzor.

Másnap, egy szombati reggelen már ki is húzhattuk a tubust és le tudtuk kapcsolni a lélegeztető gépet. Ezt követően vittem Sándornak egy pohár narancslevelet, s azt gondoltam nyugodt hetünk lesz. Megegyeztünk ugyanis arról, hogy egy hétig nem hozzuk nyilvánosságra a műtétet, nem akartunk ugyanis addig, míg a beteg nincs teljesen rendben, elkapkodva bejelentést tenni.

nyilatkozta a szívsebész a semmelweis.hu-nak.

De nem sikerült sokáig titokban tartani. Hétfőn koránreggelmár SurjánLászló egészségügyi miniszter érdeklődött a beteg hogyléte felől, délelőtt pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján megjelent a sajtó.

A siker viszont teljes volt. Schwartz Sándor ma is egészséges, fiát a professzor tiszteletére nevezte el Zoltánnak.

(Kiemelt kép: Schwartz Sándor és Szabó Zoltán 2012-ben. MTI/MohaiBalázs)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.