Tudomány

Szuperhold csap össze egy meteorrajjal az égbolton

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 02. 12:00

A szuperhold körül 126 ezer km/órával becsapódó meteorok rendeznek tűzijátékot december 14-én.
Korábban a témában:

Az idei év utolsó három hónapja tenyerén hordozza a Hold szerelmeseit: december 14-én ismét szuperholdban gyönyörködhetünk. Bár laikusoknak szóló anyagaiban a NASA is használja a kifejezést, nem egy csillagászati definícióról van szó.

Arról van szó, amikor a telihold épp akkor következik be, amikor égi kísérőnk pályájának földközeli pontjában, vagy ahhoz nagyon közel tartózkodik.

Mondhatjuk úgy is, a szuperhold nem más, mint földközeli telihold. Ilyenkor akár 14 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek is láthatjuk.

Három hónap, három szuperhold

Az első szuperhold 2016. október 16-án bukkant fel, a következőt november 14-én láthattuk. A NASA ez utóbbit extra szuperholdként, az évszázad szuperholdjaként vezette fel, mert legutóbb 1948-ban, a legközelebb pedig 2034-ben lesz hozzánk ilyen közel a telihold. De még így is kétórányira volt a földhöz legközelebbi pontjához.

Sőt, Magyarországról nézve le is csúsztunk a csúcspontról, mert a telihold közép-európai idő szerint 14 óra 53 perc és 51 másodperckor következett be, bő másfél órával holdkelte előtt. A látvány így is gyönyörű volt:

És ez ismétlődik december 14-én. Igaz, a Hold nem lesz ennyire közel a Földhöz, de legalább nem csússzuk le a telihold pillanatát, ami tehát december 14-én 0 óra 7 perckor és hat másodperckor következik be. Már csak az a kérdés, mennyire lesz felhős az ég, és persze ki tud virrasztani kicsit a szerdai munkanap előtt.

Geminidák és a Hold harca

A december 14-ei szuperhold igazi különlegessége, hogy egybeesik az adventi csillaghullás maximumával: a Geminidák meteorraja éri el légkörünket.Nevét onnan kapta, hogy látszólag az Ikrek csillagképből száguld felénk a milliónyi égi porszem. A valóságban a 3200 Phaeton nevű kisbolygó a forrás, amelyről napközelben por olvad ki.

December elején-közepén körülbelül két hétig figyelhetjük meg, a csillaghullás maximuma december 13-14. Az apró meteorok 126 ezer km/órával vágódnak a Föld légkörébe, látványos, fényes tűzijátékot varázsolnak az égre.

A szuperhold fénye viszont elnyomja a meteoresőt, a halványabb felvillanásokat nem is fogjuk látni, és a fényesebbek is kissé vérszegénynek fognak tűnni. Innentől kezdve nézőpont kérdése: a Hold elnyomja a csillaghullást, vagy a hullócsillagok pazar fényjátékot festenek a szuperhold köré…

Szuper a Hold, vagy nem szuper?

Fent már említettük, hogy a csillagászat nem ismeri a szuperhold fogalmát. Egyes tudósok mereven elzárkóznak a kijelentéstől, a média szenzációhajhász, kattintásvadász fogásának tartják. Mások úgy vélik, a fogalom ugyan ilyen értelemben nem szerepel a csillagászok szótárában, de ha a laikusok, a sajtó így akarja hívni, miért ne tehetné?

A Hold egy ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ennek legtávolabbi pontján átlagosan 405 400, legközelebbin, azaz földközelben átlag 362 600 kilométerre van tőlünk. A pályaellipszis azonban a Nap és a bolygók tömegvonzása miatt  időben folyamatosan változik.

Megesik, hogy földközelben (szakszóval perigeumban) “csak” 356 400 kilométerre húz el mellettünk, míg a földközeli pont legnagyobb értéke 370 400 kilométer.

A telihold pedig az a pillanat, amikor a Földről nézve az égitest egészét megvilágítja. Ez a bizonyos pillanat szabad szemmel nem érzékelhető, ha valaki felnéz az égre, egész éjjel a teliholdat látja. Ugyancsak nem tudnánk megállapítani, hogy a telihold adott alkalommal szuperhold-e, a méretnövekedést viszonyítás híján nem érzékeljük. Az viszont lehet, feltűnne, hogy mintha fényesebb lenne, mint szokott…

Ha van viszonyítási alap, így néz ki egy szuperhold a legtávolabb álló telihold mellett

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.