Tudomány

Hunok építhették a keleti Stonehenge-et

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 11. 17. 10:01

Tudjuk, a cím most nagyon valamilyen rovásírásos ezo-turbómagyarológus kamuoldalt idéz, de tényleg ez a helyzet. Kazahsztánban találták a hatalmas kőépítményt.

Ha ősi kőépítményekről van szó, általában a Stonehenge ugrik be mindenkinek, de most már egy újabb lelet is csatlakozik az angliai dolmen-csoporthoz. A Kazahsztánban talált maradványok ugyan jóval későbbiek, nagyjából 1500 évesek lehetnek, viszont hatalmas kiterjedésű területen fekszenek: a Kaszpi-tenger keleti partjánál feltárt építmény-együttes kiterjedése 120 hektárnál, tehát 1,2 négyzetkilométernél is nagyobb.

A “Kazahsztáni Stonehenge” név azért is találó a területre, mert a régészek többek között a földbe “beszúrt”, hatalmas kőlapokra is bukkantak, de a területen sok más olyan építmény romjai is megmaradtak, amelyek már egyáltalán nem hasonlítanak az angol dolmenekre. Sok falmaradvány is előkerült, amelyeket durván megmunkált kőtömbökből raktak, és szintén hasonló “szikla-téglákból” emelt egyszerű épületek is akadnak, amelyeknek célja még nem teljesen egyértelmű.

A kőlapok legkisebbjei 4×4 méteresek, de akadnak olyanok is, amelyeknek magassága 34, szélessége pedig 24 méter.

A keleti Stonehenge hatalmas kövei azonban nem csak egyszerű sziklaoszlopok, az építmény készítői ugyanis kezdetleges domborműveket karcoltak a felszínükbe, többek között fegyverek, valamint kitalált és valós élőlények képeivel.

A feltárásban részt vevő Andrey Astafiev, a terület kulturális értékeinek megóvásáért felelős intézet munkatársa szerint az épületegyüttest pusztai nomád törzsek emelték, amelyek ideiglenes szállásként és temetkezési helyként egyaránt használták a helyet.

Az előzetes vizsgálatok alapján a leletek a Római Birodalom bukásának idejéből származhatnak, ezért az akkori népvándorlási és hadi cselekmények alapján valószínű, hogy részben vagy teljes egészében a magyar legendákban őseinkként tisztelt hunok munkája.

A romok között használati tárgyakra is sikerült lelnie a kutatóknak. Az egyik legfontosabb felfedezés egy részben ezüstből készített nyereg töredéke, amelyen vaddisznók, szarvasok és valamilyen nagymacska, talán oroszlán szimbólumai is szerepeltek, ráadásul ezek nem vésetek formájában, hanem domborművi kialakítással, kidudorodva a nyereg ezüst felszínéből. Ezt a jelek szerint úgy oldották meg, hogy az azóta szétmállott, de eredetileg alapul szolgáló falemezre először fából kifaragták a díszítéseket, majd ezeket bőrrel vonták be, majd végül az így képződött domborulatokra aprólékosan rákalapáltak ezüstlemezkéket.

A nyereg tulajdonosa valószínűleg tehetősebb ember, talán egy törzs, vagy hadtest vezetője lehetett: erre az állatfigurák fölött található jelek, az úgynevezett tamgák utalnak, amelyet csak kiemelkedő személyek tárgyainak díszítésére használtak, jelölve a klánt, ahová az illető tartozik. A nyerget talán temetkezéshez kapcsolódóan, rituális célokkal helyezhették a földbe, de a kutatók még nem találták meg a hozzá köthető test maradványait. A közelben ugyan rábukkantak egy csontvázra, de végül megállapították, hogy annak “tulajdonosa” évszázadokkal később halt meg.

Érdekes egyébként, hogy a feltárást már korábban is elkezdhették volna, az első hírhozó ugyanis egy F. Akhmadulin nevű önjelölt kincsvadász volt még 2010-ben, aki egy fémdetektorral járta a lakott területektől távol eső pusztákat. Ő találta az ezüstnyereg egyes darabjait, és elvitte Astafievnek, aki viszont a helyi gazdasági helyzet miatt csak négy év után tudta kikönyörögni, hogy kezdjenek ásatásokba.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.