Tudomány

’56: palacsintasütővel riasztották el a szovjet tankokat

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 27. 13:00

Korábban a témában:

Nagy Imre miniszterelnök 1956. október 25-ére visszavonta a kijárási tilalmat, így minden addiginál több ember vonult az utcára, folytatódtak a tüntetések. A legnagyobb tömeg a Kossuth téren gyűlt össze, látva a szovjet bakák barátkozását és a magyar honvédek átállását, Ivan Alekszandrovics Szerov, a KGB helyszínen tartózkodó elnöke kiadta a tűzparancsot. Százak haltak meg a téren, ez volt a forradalom legtöbb áldozatot követelő eseménye – itt írtunk róla és a nap más fontos eseményeiről.

Miközben az MDP első titkára, Kádár János és a miniszterelnök Nagy Imre is ellenforradalomról, reakciósokról beszélt, az utcákon mind többen és többen ragadtak fegyvert. A fegyveres felkelőkhöz egyre nagyobb számban csatlakoztak sorkatonák, és keményen tartották magukat az óriási és mind nagyobb erőfölénnyel szemben. Nemcsak megtartották állásaikat, de újabb ellenállási gócok szerveződtek.

Október 26-án a forradalmárok már ellenőrzésük alatt tartották a Nagykörutat a Petőfi hídtól az Oktogonig, a Rákóczi és az Üllői utat. Kézifegyvereiket ekkor már némi zsákmányolt nehézfegyverzettel is sikerült kiegészíteniük. Pesten a VIII. és a IX. kerületben, Budán a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a várban voltak a legerősebb csoportok. Taktikájuk félelmetesen egyszerű volt, ám épp ez volt sikerük záloga.

Palacsintasütő és Molotov-koktél

Folyamatosan megfigyelték a főbb útvonalakat, alkalmas pillanatban lecsaptak az áthaladó szovjet egységekre, majd azonnal visszavonultak a környező kis utcákba. A tankok ide nem tudták, de nem is merték követni őket. Kihasználták jobb helyismeretüket és a lakosság odaadó támogatását, no meg hihetetlen találékonyságukat.

Fortepan/Nagy Gyula

A házilag is könnyen elkészíthető, hatékony Molotov-koktélt mindenki ismeri, a lyukas zászló után talán ez ’56 legismertebb jelképe – de volt más is a forradalmárok tarsolyában.

Például a palacsintasütő. Az egyszerű “serpenyőből” pillanatok alatt harckocsiaknát imitáló tárgyakat gyártottak, amelyek megállásra késztették a tankokat. Vagy mozgásképtelenné tették őket azzal, hogy olajjal locsolták fel az utca kövezetét.

A kilőtt, felgyújtott, mozgásképtelenné vált páncélosok pedig az elképzelhető legjobb útakadályok voltak a továbbiakban. A szovjet csapatok elleni akciók mellett a forradalmárok – ugyancsak a lakosság aktív közreműködésével – spontán támadásokat indítottak pártházak, tanácsházak, rendőrőrsök ellen. Egy-egy ilyen után rendre meg is alakították saját, helyi karhatalmi szervüket, a nemzetőrséget. Nemzeti szín karszalagjuk is az ’56-os forradalom jelképévé vált.

Amilyen a fogadj Isten…

Október 26-án, 27-én már vidéken is forradalmi volt a hangulat: csaknem minden városban tüntetések zajlottak, általánossá vált a sztrájk és ropogtak a fegyverek. A nép sok helyen leszaggatta a vörös zászlókat, ledöntötte vörös csillagokat és a szovjet emlékműveket. Az események alakulását leginkább a helyi hatalom reagálása határozta meg.

Esztergomban vagy Kecskeméten például a párt- és katonai vezetés erővel fellépve meg tudta akadályozni a hatalomátvételt. Utóbbi helyszínen repülőről lőttek a tüntetőkre, de a legtöbb helyen elég volt a karhatalom puszta felvonultatása a demonstrálókkal szemben.

Máshol, például Miskolcon vagy Mosonmagyaróváron az agresszió inkább csak olaj volt a tűzre. A bányászvárosban szabályosan megostromolták a rendőrség épületét, a honvédség nem nyújtott segítséget a rendőröknek és ÁVH-soknak. Mosonmagyaróváron a tüntető tömeg a határőrlaktanya elé vonult, hogy csatlakozásra szólítsa fel a katonákat: gyilkos sortűz volt a válasz.

Több megyeszékhelyen viszont a régi vezetés szó nélkül lemondott, átadta a hatalmat a forradalmi tanácsoknak, mint Debrecenben, Győrött vagy Veszprémben.

Fehérvári út (Fortepan/Nagy Gyula)

Nagy Imre átlépte a Rubicont

A képlet október 26-27-ére már teljesen világos volt: nem az elégedetlenség elszigetelt akcióiról volt szó, hanem egységes, össznépi demokratikus megmozdulásról. A pártközpontban azonban még ekkor sem sikerült dűlőre jutni a hogyan tovább kérdésében. Az MDP Központi Vezetősége hosszú viták után 27-én végül továbbra is a katonai megoldást szorgalmazta, miközben gyenge kísérleteket tettek a forradalmi erők megosztására.

Nagy Imre felismerte, lépni kell. Vagy elfogadja a katonai Bizottság javaslatait, és a szovjet csapatokra támaszkodva kíméletlenül leveri a felkelést, vagy elfogadja a nép követeléseit, és a változás élére áll.

Komoly lelki tusa után, egy eszméletvesztéssel járó kisebb szívroham árán döntésre jutott, átlépte a Rubicont: október 27-én átalakította kormányát.

Az új kabinetben nem, vagy kevésbé kompromittált kommunista politikusok kaptak helyet, mint például Lukács György, és a Kisgazdapárt egykori vezetői, Tildy Zoltán és Kovács Béla.

(Kiemelt kép: Fortepan/Nagy Gyula)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.