Jokohama, 2016. október 3.
2016 júliusában Jokohamában készített kép Ohszumi Josinori japán tudósról, aki 2016. október 3-án elnyerte az orvosi Nobel-díjat. (MTI/AP/Kyodo News/Macusita Akiko)
Tudomány

Japán tudósé az orvosi Nobel-díj

24.hu
24.hu

2016. 10. 03. 11:46

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós érdemelte ki az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

A tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autófágia mechanizmusainak felfedezéséért, vagyis a sejtekben zajló folyamat kutatásával nyerte el a díjat.

Kutatása segít megérteni mi történik a szervezetünkben a különböző betegségek, így a rák és a Parkinson-kór kialakulásakor.

Oszumi Josinori átszámítva 257 millió forintot kap munkásságáért.

A photo of Yoshinori Ohsumi of Japan can be seen on the speaker's desk at the Nobel Forum in Stockholm, after the announcement he won the Nobel Prize in Medicine on October 3, 2016.
The 2016 Nobel prize season kicks off with the announcement of the medicine prize by a scandal-tainted jury, to be followed over the next 10 days by the other science awards and those for peace and literature. / AFP PHOTO / JONATHAN NACKSTRAND
Fotó: Europress fotóügynökség

A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Érdekesség, hogy a díjat el nem nyert jelöltek kilétéről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, de egyszer sem kapta meg a díjat.

Eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak. A Svédországban élt Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben kapta a díjat “a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) – eddig egyetlen magyarként, aki idehaza folytatott kutatásokat – kapta a kitüntetést “a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti”. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy, 1899-1972) “a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

 Az elmúlt évtized díjazottjai:

  • 2006 – Az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello a genetikai információáramlás ellenőrzési mechanizmusának felfedezéséért.
  • 2007 – Az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve a brit Martin Evans az őssejtkutatás terén elért eredményeikért.
  • 2008 – A német Harald zur Hausen a méhnyakrákot okozó vírusok (humán papillomavírus), valamint a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier a HIV-vírus (az AIDS vírusa) 1983. évi felfedezéséért.
  • 2009 – Az amerikai Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak, akik felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez.
  • 2010 – Robert Geoffrey Edwards brit tudós a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztéséért.
  • 2011 – Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann “a veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseikért”, valamint a kanadai Ralph Steinman a “dendritikus sejtek és a szerzett immunitásban betöltött szerepük felfedezéséért”. (Steinman a bejelentés előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor nem volt a hír ismeretében.)
  • 2012 – A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja azért a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható.
  • 2013 – Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.
  • 2014 – Az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.
  • 2015 – Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Juju Tu (Tu Ju-ju) a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.

(via BBC, MTI)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.